Amióta a járvány tavasszal az egész világon végigsöpört, mindenki azt szeretné tudni, mikorra lesz biztos gyógymódja, vagy még inkább megelőző védőoltása a Covid-nak. A BBC utánajárt annak, amit jelenleg a kérdésről tudni lehet.
Hány embernek kell megkapnia az oltást?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni anélkül, hogy pontosan tudnánk, mennyire lesz hatékony a vakcina. Ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, és a vírus ne tudjon továbbterjedni, úgy vélik, a lakosság 60-70%-ának kell immunisnak lennie. Ez azonban, még ha az oltóanyag száz százalékosan működik is, több milliárd ember beoltását jelentené a bolygón.
Hogyan állítják elő a védőoltásokat?
A vakcinák ártalmatlanított vírusokat vagy baktériumokat (vagy azok egy kis részét) mutatják be az immunrendszernek, így a test betolakodóként ismeri fel azokat, megtanulja leküzdeni őket, és amikor a tényleges kórokozóval találkozik valaki, az immunrendszere megsemmisíti azt, mielőtt megbetegítené.
Az oltás fő módszere évtizedek óta az eredeti vírus használata. A kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina legyengült vírusok felhasználásával készül, amelyek nem okozhatnak teljes fertőzést. A szezonális influenza oltáshoz az influenza főbb törzseinek teljesen elpusztított változatait használják. Néhány tudós, különösen Kínában, ezt a megközelítést alkalmazza.
Néhány új és még kevésbé tesztelt módszerrel is dolgoznak a koronavírus elleni oltáson, ezek az úgynevezett „plug and play” vakcinák. Mivel teljesen ismerjük a koronavírus genetikai kódját – ezt egyébként a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során sikerült leírni – így a kutatók képesek mesterségesen is felépíteni azt. A „plug and play” vakcinákhoz az Oxford kutatói a genetikai kód egy kis részét építették be egy egyébként ártalmatlan, a csimpánzokat megfertőző vírusba. Így – legalábbis jelenleg úgy tűnik – hogy sikerült kifejleszteni egy veszélytelen és ártalmatlan vírust, ami viszont eléggé hasonlít a Sars-CoV-2-re ahhoz, hogy kiváltsa azt az immunválaszt, ami aztán a koronavírussal szemben is védetté teszi a szervezetet.
Más csoportok nyers genetikai kóddarabokat (DNS-t vagy RNS-t) használnak, amelyek a testbe történő beinjekciózás után olyan vírusfehérjéket kezdneek el termelni, amelyek ellen az immunrendszer megtanulhat harcolni. Ez a megközelítés azonban teljesen új.
A vakcina minden korosztály számára védelmet jelentene?
Elkerülhetetlen, hogy a védőoltás hatásfoka az idősebb emberek esetében valamennyivel rosszabb legyen, hiszen az idősebb immunrendszer kevésbé reagál jól az immunizálásra.
Ezt a problémát több dózis beadásával, vagy egy úgynevezett adjuváns egyidejű beadásával lehet kiküszöbölni, amely fellendíti az immunrendszer működését.
Ki kaphat majd oltást?
Egyértelmű, hogy ha el is készül a védőoltás, annak legyártása is időt vesz igénybe, és nem lesz azonnal elegendő vakcina, így fontos, hogy minden ország meghatározza a prioritásait.
A BBC cikke szerint ezt a listát a Covidos betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók vezetik, és mivel az idősebbek körében a vírus jóval halálosabbnak bizonyult, az idős embereknek is elsőbbséget kell élvezniük – feltéve, hogy a koronavírus-védőoltás az ő esetükben is hatékony lesz.