Nincs túl sok emlékem gyerekkoromból, de élénken él bennem a kép, ahogy gombát gyűjtünk a bakonyi erdőkben. Nem véletlenül emlékszem erre, nagyon sokszor jártuk a környező vidéket, rengeteget kirándultunk. Ez a hagyomány máig megmaradt a családunkban sőt, időközben egy mestergombász is „kinőtt” köreinkből. A gombák azonban jóval többet tudnak és sokkal izgalmasabbak, mint amit elsőként feltétezünk róluk. Az élet minden területén aktívan kiveszik a részüket: szükség esetén lebontanak, tisztítanak, de táplálják a növényeket és minket is.
A Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
9 könyv, amit életedben legalább egyszer el kell olvasnod
1/3 Jóval nagyobbak és öregebbek lehetnek, mint hinnénk
A gombákból gyakran több van a föld alatt, mint a föld felett, legalábbis sokkal szövevényesebb hálózatban élnek, mint ahogy az elsőre látszik. Akár csak a fák gyökerei, úgy a gombafonalak is kapcsolatban állnak egymással, és a legtöbb gomba is ott terjeszkedik, ahol tud. A fonalak föld alatti hálózatát micéliumnak hívják, működését hasonlóan kell elképzelni, mint a növények gyökerét. A manapság ismert és elismert, legnagyobb európai területet lefedő gomba Svájcban található.
A gyűrűs tuskógomba „családra” Svájcban bukkantak rá, ahol a micéliumnak köszönhetően együttesen fél négyzetkilométert fednek le. Koruk sem éppen lebecsülendő, a szakértők úgy vélik, kereken 1000 évesek.
A legidősebbnek vélt gomba ezen a megdöbbentő adaton is alaposan túltesz. Oregon államban találtak ugyanis egy olyan gombafajt, amit 2400 évesre becsülnek, kiterjedését tekintve pedig egészen megdöbbentő, 9 négyzetkilométert fed le. A farontó gombák közé tartozó mézgomba becsült súlya sem éppen elenyésző, 600 tonnának tartják.
2/3 Szervesen együttműködnek a fákkal – vagy éppen lebontják őket
Akadnak olyan fa és gombapárosok, amik tökéletesen együttműködnek egymással, mégpedig úgy, hogy szó szerint összefonódnak egymással: a gombafonalak belenőnek a fa finomgyökereibe. Az összehangolt működést tekintve, a fa sokszorosára növeli a tápanyagot felszívni képes gyökérzetét.
És miért jó ez a gombáknak? Elsősorban azért, mert ők is megcsapolják a szétterjedő és hatékonyabban működő tápanyag hálózatot, és különösebb erőfeszítés nélkül képesek növekedni. Másodsorban a gyökerek egy erődben bonyolult és szövevényes módon „összegabalyodnak” más fák gyökereivel is. Így a gombák gond nélkül terjeszkedni tudnak a föld alatt is, és így lehetséges, hogy a korábbi rekorderekhez hasonlóan, akár több négyzetkilométert is képesek legyenek lefedni.
Természetesen nem csak jótékony gombák léteznek, legalábbis a fák szempontjából nem csupán olyanok vannak, amik támogatják és védik őket. Akadnak kártékony gombafajok is, amik a sérült, legyengült fákat megtámadják, és lassan de biztosan, más fajokkal együttműködve humusszá alakítják. Ez a fa szempontjából tragédia, de a természetben a halál lehetőség másoknak az újjászületésre, vagy éppen a fennmaradásra.
Sokan nem tudják, de a gombák egyfajta talajtisztítóknak is tekinthetőek, ugyanis kiszűrik és felhalmozzák magukban a nehézfémeket. Ezért van az, hogy a radioaktív szennyezéssel sújtott területeken, a nehézfémeket a legmagasabb koncentrációban a gombákban találják meg. Ez ugyancsak hasznos a korábban említett együttműködést tekintve, ugyanis míg a gombákat nem „zavarja” különösebben a nehézfém, addig a fákra, növényekre és az azokat elfogyasztó állatokra, emberekre nem lennének éppen jó hatással. Persze nem csak növényeket fogyasztunk, hanem gombákat is…
Kell akkor aggódnunk? Nem kell tiltólistára helyezned a gombákat, hiszen a manapság boltokban kapható változatok tiszta termőföldön, mesterségesen teremtett körülmények között növekednek. Saját gyűjtés esetén viszont nagyon fontos, hogy tiszta területen, vegyi gyáraktól, lerakatoktól, romoktól és utaktól távol keressétek a gombákat.
