Izgalmas kortárs alkotások, megelevenedő irodalom és sosem látott pillanatok a történelem egyik legviharosabb lapjáról. A múzeumok idén is számos izgalmas kiállítással várnak, és csemegéztünk is egy kicsit azokból, amiket mi semmiképpen nem hagynánk ki.
Weöres 100 – A megmozdult szótár
A debreceni Déri Múzeumban még február végéig láthatjátok azt a kiállítást, ami egyszerre szép és játékos, komoly és interaktív, és biztosak vagyunk benne, hogy magának Weöres Sándornak is tetszett volna.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok, levelek, rajzok és a Weöres-életmű új dimenzióba helyeződik Hegyi Katalin irodalmi muzeológus, Mihalkov György látványtervező és Ruttkay Zsófia vezetésével a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Laborjának tervezői, programozói munkája nyomán.
Az interaktív kiállításon például te magad fújhatod el Bóbita pitypangjának magvait, hogy azok a szemközti falon betűkké váljanak, majd szavakká, sorokká, verssé álljanak össze.
Ludwig 25 – A kortárs gyűjtemény
A Ludwig Múzeum idén ünnepli negyed évszázados fennállását, ebből az alkalomból pedig újrarendezték kortárs gyűjteményüket.
Ahogyan az a megnyitón is elhangzott, a Ludwig Múzeum az elsők között volt Közép-Európában, amely megérezte az igényt egy új, friss, kortárs problémákra, kortárs eszközökkel reagáló művészetre.
A Ludwig elmúlt 25 éve így a mi elmúlt 25 évünknek is korhű lenyomata, a kiállítás pedig igyekszik érthető és élvezhető, egyszersmind méltó módon bemutatni többek között olyan művészek és alkotók munkáit, mint Halász Károly, Lakner László, Lovas Ilona, Ana Lupas, Perneczky Géza, Tót Endre, Nedko Solakov, és még sokan mások.
Nézőpontok – Térhatású fényképek a Nagy Háborúról
A Magyar Nemzeti Múzeumban még február közepéig elcsípheted azokat az első világháborús fényképeket, amelyek a technológia, no meg egy piros-kék lencsés szemüveg hatására három dimenzióssá válnak, így úgy érezheted, mintha besétálnál a frontra – a biztonságot csak a negyedik dimenzió, az idő távolsága jelenti, de még így is érezhető, mennyire törékeny a mostani béke.
A képek között szerepelnek hivatalos fotók, és privát célra készült, szabadabb témaválasztású alkotások is, a propaganda képein keresztül pedig a két szembenálló oldal, az antant és a központi hatalmak eszmevilágába is betekinthetsz.
PROTOKOLL – A kortárs rajz felszabadulása
A Chimera Project-Space a kortárs fotók után most a kortárs rajzot veszi hasonló górcső alá, a kiállítás kísérőszövege szerint értelemmel teli tendenciákat keresnek, hogy a korábban más médiumoknak alárendelt rajz saját jogán válhasson értékes és értékelhető alkotássá.
Amellett, hogy a január 29-én nyíló kiállítás a rajz értelmezésének provokatív oldalát szeretné erősíteni, hiszen olyan képzőművészeti alkotásról van szó, amely kisgyermekkortól kezdve, életünk végéig értelmezhető marad, egyszerre ki is mozdítanák a rajzot a megszokott keretből.
Hogyan lehet egy felvonulás, egy nyomat, vagy egy szállítási folyamat rajz? A kísérőszöveg szerint a kiállításon ezek a kérdések is előtérbe kerülnek.
Emberek aranyban – Szkíta fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból
Január 23-án nyitja meg a kapuit a nagyközönség előtt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása, ahol a szkíta birodalom Kazahsztánból származó aranykincseit vonultatják fel.
A tárlat elemeit szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják.
A kiállítási anyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az úgynevezett „Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származik, azoknak méret- és anyaghelyes reprodukciója.
A kiállítás igazi időutazás, hiszen nemcsak a leleteket ismerheted meg, de az is kiderül, hogy élt, milyen értékeket vallott, és milyen kultúrát követett ez a különös népcsoport.
