A hosszan tartó, kezeletlen stressz, a rossz családi vagy munkahelyi körülmények mindenkire másként hatnak. Egyéni genetikai tulajdonságainktól függ, hogyan küzdünk meg a ránk nehezedő nyomással. Szervezetünk reagálását orvosi műszerekkel mérhetjük, de ha valóban odafigyelünk magunkra, mi magunk is megfigyelhetjük, milyen megküzdési stratégiát használ a testünk stresszhelyzetben. A hirtelen jött, váratlan stressz szinte mindenkinél azonos tüneteket produkál. Ilyen a heves szívverés, izzadás, táguló pupillák stb.
A hosszan tartó vagy rendszeresen ismétlődő stressz azonban más reakciókhoz vezet. Egyeseknek megnő a savtermelésük, másoknak leesik a vérnyomásuk, de vannak, akik gyomorpanaszokat figyelnek meg magukon, hirtelen hányni kezdenek vagy nem kapnak levegőt.
A leggyakoribb, stresszel összeköthető közérzeti zavarok: a megmagyarázhatatlan félelem, alvászavar, depresszió, kimerültség, érdektelenség, szexuális örömérzet csökkenése. Igazi szervi problémák nélkül is további szervi működésbeli zavarok alakulhatnak ki. Például légzési-, keringési zavarok, ájulás, azonosíthatatlan eredetű fejfájás, hát- és gerincfájdalmak, emésztési zavarok, nőgyógyászati panaszok, szexuális zavarok, bőrtünetek, és még hosszan sorolhatnánk. Olvass még a témában
A házi orvosi rendelőkben megforduló betegek fele pszichoszomatikus tünetek miatt keresi fel orvosát. Ezekre kap gyógyszert, amely elnyomja a tüneteket, ám a valódi okokat nem szünteti meg.
Ezek az úgynevezett pszichoszomatikus tünetek, amellyel a tudatalattink kommunikálni próbál. Ez a kommunikáció egyre hangosabb, egyre erősebb lesz, amíg a tudat meg nem hallja, amíg észre nem vesszük magunkon, hogy rossz úton haladunk, változtatnunk kell a dolgokon. A házi orvosi rendelőkben megforduló betegek fele pszichoszomatikus tünetek miatt keresi fel orvosát. Ezekre kap gyógyszert, amely elnyomja a tüneteket, ám a valódi okokat nem szünteti meg. Ahogyan a fájdalomcsillapító sem szünteti meg a fogfájás okát, csak a fájdalmat, azt is csak egy rövid időre. A beteg tehát beszedi a pirulákat, majd újra elmegy az orvoshoz, mondván, hogy nem használt, netán újabb tünetei jelentkeztek.
Észrevétlenül egy ördögi körben találja magát az orvos és a beteg is. Az orvos a páciensre haragszik, aki hetente megfordul nála, valamilyen újabb problémával, a beteg pedig az orvost hibáztatja, mert az képtelen segíteni, holott ez lenne a munkája. Nem ritkán nyílt ellenségeskedéssé fajul a dolog a rendelőben. Ez a negatív légkör tovább súlyosbítja a beteg helyzetét, aki inkább másik orvost keres és minden kezdődik elölről.
Kép forrása: GeorgeRudy/depositphotos.com
Ha a fentebb említett testi tünetek nem tudatosítják az emberben, hogy valamit változtatnia kell az életén, akkor azok tovább erősödhetnek. Előfordul, hogy a ránk háruló társadalmi, szociális vagy családi terhelés eredményez ilyen zavarokat. A stressz bármilyen formában megjelenhet: háborúk, természeti katasztrófák, szociális körülmények, súlyos betegség, haláleset, válás, munkahely elvesztése. Vannak bizonyítékok amellett, hogy bizonyos szükségletek, érzelmek, megküzdési stílusok is növelhetik a pszichoszomatikus zavarok kialakulásának valószínűségét.
