Fogadd el: valójában sosem rendelkezünk a házastársunk életéről, döntéseiről
Holly úgy véli, az egyik legnagyobb gond manapság a házasság és a társadalom viszonyát tekintve az, hogy az emberek úgy vélik, ez az intézmény egyfajta tulajdonjogot jelent. Sokan azt érzik, az esküvővel révbe értek, és már semmi teendőjük nincs a párkapcsolataikat illetően. Ez viszont érthető módon sokat ront a helyzeten. Mi ezzel a legnagyobb gond? Saját magunkkal is elhitetjük, hogy nincs dolgunk a kapcsolatunkkal. Birtokoljuk a házastársunkat, ráadásul megtettük a kötelező köröket, jöhet a boldogság holtomiglan-holtodiglan. Sajnos ez gyakran nyílegyenesen vezet a válás felé.
Holly szerint először el kell felejtenünk még a gondolatát is annak, hogy birtokoljuk a partnerünket. Ez ugyanis már eleve azt feltételezi, hogy nem adjuk fel a kapcsolati munkát. Könnyű úgy a szőnyeg alá söpörni a problémákat és szemet hunyni a hiányosságok felett, ha azt gondoljuk, a másik így is, úgyis velünk marad majd.
Enélkül viszont mindkét fél keményebben és odaadóbban dolgozhat a kapcsolaton. A házastársak nagyobb arányban fognak felelősséget vállalni a tetteikért és arra törekedek majd, hogy napról napra javítsák a házasságuk minőségét. Ami egyébként kemény munka, és bármennyire paradoxon, szintén váláshoz vezethet. Olvass még a témában
A sikeres házasságok ugyanis akkor jönnek létre, amikor a pár mindkét tagja keményen dolgozik önmagán, miközben együtt, közös jövőt építenek.
Azonban előfordulhat, hogy ez a két ember időközben megváltozik. A megváltozott igények és célok viszont lehet, hogy más-más útra viszik őket. Viszont a közös munka és fejlődés nélkül biztos, hogy nem mutat előre a kapcsolat.
