Jártál már úgy, hogy igent mondtál egy olyan kérésre, amire határozottan nemet szerettél volna? Vagy hogy kellemetlen szituban találtad magad, és fogalmad sem volt arról, mégis hogy keveredtél ekkora slamasztikába? Pszichológusok szerint az emberek több módon is rávehetnek minket arra, hogy olyan dolgokat csináljunk meg a kedvükért, amiket amúgy nem tennénk; és sokszor észre sem vesszük, hogy ezeket a trükköket játsszák be!
Többet kérj
Létezik egy marketinges fogás, aminek lényege, hogy ha szeretnél kérni valamit, először sokkal nagyobb volumenű dolgot kell mondani, és csak utána kérd azt, amit valóban szerettél volna.
Tegyük fel, hogy egy ismerősöd szeretne kölcsön kérni tőled egy kis pénz, és azt mondja, hogy szüksége lenne 20 ezer forintra, amit hónap végén visszaad. Mivel nem vagytok annyira közeli barátok, valószínűleg nemet mondasz. De ha ezek után azt kéri tőled, hogy legyen csak 5 ezer forint, és megpróbálja előbb visszatörleszteni, nagyobb eséllyel mondasz igent, mint ha rögtön az 5 ezerrel kezdte volna, hiszen az elsőhöz képest ez már jóval kisebb összeg, kevesebb áldozattal jár neked, és egészen más perspektívában tekintesz rá!
Sokszoros elutasítás
Hasonló a helyzet az elutasítással is.
Szakértők szerint az emberek kellemetlenül érzik magukat, ha egymás után többször mondanak nemet ugyanannak az embernek, ezért nagyobb eséllyel mennek bele később olyan helyzetbe, amibe nem feltétlenül szeretnének.
Például ilyen az, amikor egy férfi meghív téged kávézni, de te nemet mondasz, mert nem szeretnél ismerkedni vele. Ezek után ismét felkeres, és elhív moziba, de te újra nemet mondasz. Amikor harmadszor is, kitartóan megpróbálkozik egy találkozóval, már nagyobb eséllyel mondasz igent, hogy ne legyen bűntudatod, és ne bántsd meg őt.
Ez az oka annak, hogy sokan nem foglalkoznak az elutasító válasszal, és ennek ellenére is tovább próbálkoznak valakinél.
Közösség részei
Sokszor azzal manipulálnak minket mások, hogy valaminek a részesévé tesznek minket.
Egy kutatásból ugyanis kiderült, hogy ha azt éreztetik velünk, hogy tartozunk valahová, valaminek a részei vagyunk, sokkal pozitívabb reakciót váltanak ki belőlünk.
A felmérésben két kérdést tettek fel az embereknek: „mennyire fontos neked, hogy holnap szavazhatsz a választásokon?” és azt, hogy „mennyire fontos neked szavazóként részt venni a választásokon?”. Érdekes módon a második esetben, amikor egy közösség részeivé tették az embereket, sokkal pozitívabbak lettek a visszajelzések.
Ugyanezt a trükköt játsszák akkor, ha például meghívnak téged egy buliba, ahová nem szeretnél elmenni. Ha azt mondják neked, hogy „gyere, nagyon jó lesz”, kisebb eséllyel mondasz igent, mint ha azzal indítanának, hogy „gyere, nagyon jól fogjuk érezni együtt magunkat”.
Pozitív profit
Ezt a trükköt azok szokták alkalmazni, akik a saját, önző céljaikat akarják valóra váltani, és másokat hamis illúziókba ringatnak emiatt. Ilyen az, amikor a párod kitalálja, hogy szeretne egy másik városba költözni, mert neki ott élnek a barátai, családja, vagy ott talált egy sokkal jobb munkát. Ez persze a te esetedben a korábbi életed felhagyásával járna, és nem igazán van kedved másik városba menni. Pszichológusok szerint azonban ha ilyenkor személyes profitot ígérnek neked, nagyobb eséllyel bólintasz rá a dologra.
Ha a párod megígéri neked, hogy majd mindig lejártok este sétálni a közeli parkba, vagy a hétvégéken túrázni mentek a szomszédos erdőbe, máris valószínűbb, hogy igent mondasz, hiszen úgy tűnhet, te is jól jársz a dologgal.
Ezt a pozitív profittal kapcsolatos trükköt egyébként állásinterjúkon is gyakran eljátsszák.