A legbékésebb mozgalom: a vegánok

Mostanában egyre több embertől hallottam, hogy vegán módon étkezik, és az élet egyéb területein is igyekszik kizárni azokat a dolgokat, melyeknek az elkészítéséhez szükség van bármilyen állati eredetű alapanyagra, vagy akár arra, hogy állatokon teszteljék az elkészítése során.

A boltok polcain is feltűnően elszaporodtak a vegán jelölésű termékek az utóbbi időben, és rengeteg kozmetikumnál – tusfürdőknél, dezodoroknál, testápolóknál és dekorkozmetikumnál – is láttam, hogy egyre gyakoribb szereplő a vegánságot hirdető pecsét a csomagoláson. Néhány szakértő segítségét kértem, hogy tisztába rakhassam, mit is jelent a vegán életmód, és miért is terjedhet ennyire ez a nézet napjainkban.

100% állati eredetű mentesség

Gyakori tévedés, hogy összemossák a vegán életmódot a növényi étrenddel, pedig a növényi étrend valójában csak  egy része annak.

„Vegánnak lenni azt jelenti, hogy nem  támogatom az állatok használatát az élet  semmilyen területén: az állati eredetű  élelmiszerek helyettesítése mellett  ugyanilyen fontos az, hogy  öltözködésünkben is kerüljük a  bőr, szőrme, gyapjú holmit, illetve  tisztítószereink és kozmetikumaink  sem tartalmaznak állati eredetű  összetevőt és nem is tesztelték  állatokon.” – tudtuk meg Bonifert  Anna,  pszichológus, írótól, a Vegán  Állatvédelem Egyesület elnökétől.

Elmondása szerint a teljesen vegán  életmódhoz hozzátartozik az is, hogy  nem vásárolunk állatokat, csupán  örökbefogadunk, mentünk, nem  járunk állatkertbe, lovagolni, állatokat  használó cirkuszba és ameddig ez józan  ésszel lehetséges, az állatokon tesztelt  gyógyszereket is kerüljük.

„Ez egy erőszakmentes fogyasztói bojkott mozgalom, amivel az állathasználó iparágakra gyakorolunk nyomást, és ami egy szelídebb, jobb világ fele vezet, ahol az emberek nem élnek vissza az állatok feletti erőfölényükkel.” – magyarázta a szakember.

Tapaszatalata szerint amikor egy ember vegán lesz, környezete aggódni kezd, hogy vajon minden szükséges tápanyagot bevisz-e. – Ebben az a tragikomikus, hogy a vegán életmód táplálkozási oldala sokkal-sokkal egészségesebb, mint egy állati eredetű termékeket tartalmazó átlagos étrend, hiszen az állati eredetű élelmiszerek magas fehérje-, hormon-, és zsírtartalmuk miatt jelentős rizikófaktorai számos népbetegségnek – mint a keringési problémák, daganatos megbetegedések, ízületi panaszok, kettes típusú cukorbetegség, csontritkulás – hogy csak a legkomolyabbakat említsem. A növényi étrend az egészségesebb, hosszabb élethez járul hozzá – hívta fel rá a figyelmet Bonifert Anna.

Vegán élet, családostól

Egyre többen vannak, akik családi szinten döntenek a vegán életmód mellett. A szakértő szerint jogos kritika a szülőkkel szemben, hogy ne erőltessék rá nézeteiket a gyerekeikre.

„Valóban a vegán életmód olyan, amit az ember felnőttként maga kell, hogy válasszon. Azonban attól fogva, hogy valaki utánanézett és tájékozódott az állati eredetű élelmiszerek súlyos egészségkárosító hatásairól, lehet, hogy éppen úgy nem fog például tejet adni a gyermekének, ahogyan cigarettát vagy sört sem. Személy szerint rengeteg vegán gyereket ismerek, akik tökéletes egészségnek örvendenek.” – mondta el az egyesület elnöke.

Ha valaki a vegán életmódot választja, néhány dologra feltétlenül oda kell figyelni. Az egyetlen vitamin, amit külön be kell vinni a szervezetbe, az a B12 – akár magában, akár komplex vitaminkészítmény részeként –, ugyanis ezt a növények nem tartalmazzák a 21. századra megváltozott talajviszonyok, vagy mezőgazdasági berendezkedés hatására, és az állati eredetű termékekhez is mesterségesen adják hozzá. Az étkezésben pedig a sokszínűségre kell törekedni: minél több féle nyers gyümölcsnek, zöldségnek, emellett teljes értékű gabonának, hüvelyeseknek, magvaknak kell az asztalra kerülnie. 

„Ami valóban nehéz a vegán életmódban az a lelki oldala: nagy kihívás megőrizni a békét a minket körülvevő nagyrészt nem vegán világgal. Szomorú, kétségbeejtő, gyakran dühítő látni, hogy szeretteink, barátaink továbbra is részt vesznek az állatok kizsákmányolásában és saját testük megbetegítésében, és nem hallgatnak ránk. Ezzel a ténnyel meg kell békélni és megadni mindenkinek azt az időt, amire szüksége van – tette hozzá Bonifert Anna –, hogy magától érdeklődni kezdjen az életmódváltoztatás iránt.”

Az étrend pontos ellenőrzést igényel

Ganter Klára, gasztroszakértő szerint a vegán életmód nagy odafigyelést, ellenőrzést igényel, hogy valóban egészségesnek lehessen nevezni.

„Egyértelmű, hogy a vegén étrendet folytatók sokkal több zöldséget, gyümölcsöt és ezáltal rostot fogyasztanak, ez a része kifejezetten egészségesnek mondható, azt azonban tudni kell, hogy önmagában a vegán étrend nem nevezhető egészségesnek, mert az egészséges étrend csupán egy eleme az egészséges életmódnak. A vegán étrendet követők között is vannak dohányzó vagy sok alkoholt fogyasztó emberek, és sok esetben megfigyelhető a szénhidrátbevitel túlsúlya, vagyis a több édesség fogyasztása is.” – magyarázta a gasztroszakértő.

Elmondása szerint a vegán ételek elkészítésénél különösen oda kell figyelni arra, hogy rejtetten is előfordulhatnak állati eredetű élelmianyagok az ételekben, ilyen például a zselatin, amely a minőségi cukrászsütemények nagy részében is megtalálható, vagy a tej- és tojáspor.

„Tudni kell azonban, hogy a vegán életmódra térés a legritkább esetben történik ételérzékenység vagy allergia miatt, ez inkább egy önként választott életmód. Ha egy vegán tudtán kívül elfogyaszt egy zselatinos süteményt, vagy tejporos élelmiszert, nem reagálja le a szervezete, míg egy allergiásnál a hatás nyilvánvaló a nem megfelelő összetételű étel választása esetén.” – hívta fel rá a figyelmet Ganter Klára.

Jól kombinálható ételek

Az, hogy mennyire változatos a vegán konyha, véleménye szerint teljesen egyéni dolog, hiszen a zöldségek, magok, különböző növényi tejek, gyümölcsök nagyon jól kombinálhatóak, önmagában az állati eredetű élelmiszerek elhagyása az étrendből nem ok arra, hogy ne legyen változatos az étrend.

„Az interneten vagy könyvesboltokban is nagyon könnyen hozzá lehet férni izgalmas receptekhez, és az alapanyagok beszerzése is egyre könnyebb.” – tudtuk meg a gasztroszakértőtől, akit megkérdeztünk arról is, véleménye szerint mennyire népszerűek a vegán ételek a nem vegán életmódot folytatók körében. Elmondása szerint nyilvánvaló, hogy egy nem vegán, sőt még csak vegetáriánusnak sem mondható személy nem kifejezetten keresi az ilyen ételeket, így a népszerűség ilyen esetben eléggé relatív.

„Ha egy rendezvényen valaki ilyen étellel találkozik, akkor vagy teljesen elutasítja kóstolás nélkül, kizárólag előítéletek alapján, vagy megkóstolja, de nem valószínű, hogy emiatt áttérne erre az étrendre.” – mondta.

A vegetáriánusok sokkal nyitottabbak a vegán ételekre, hiszen ők sokkal közelebb állnak ehhez a felfogáshoz, ugyanakkor egy húsevőnek is jó lenne megismernie sok vegán ételt.

„Ezekkel az ételekkel jól ki lehet egyensúlyozni egy húsos étrendet, beiktatva néhány húsmentes fogást, akár csak köret gyanánt is. A húsevőknek a hús azonnali elhagyása általában nem szimpatikus – tette hozzá –, de ha a hús mellé, köret gyanánt megismernének több vegán – vagy zöldségközpontú –  ételt, akkor az ő táplálkozásuk is sokkal változatosabb, kiegyensúlyozottabb lenne.”

Ahogy a szakértők is elmondták, vegánnak lenni nehéz csak úgy egyik napról a másikra, hiszen ez valóban egy hatalmas életmódváltás, amelynél lényeges, hogy a mögötte álló eszme is fontos legyen a számunkra, csak akkor tudjuk valóban a magunkévá tenni ezeket az elveket. Akárcsak sok más esetében, a kis lépések művészete itt is helytálló: kisebb dolgokkal kezdve, a nagy felé haladva érdemes változtatnod.