Amikor a kutyák autóznak, szinte eufórikus állapotban dugják ki a fejüket a lehúzott ablakon, és élvezik, ahogy a menetszél borzolja a bundájukat. Semmivel sem törődnek, csak örömüket lelik az utazásban.
Te bezzeg alig győzöd kivárni, hogy odaérjetek végre, sőt az is lehet, hogy időpazarlásnak éled meg a „köztes” perceket. Plusz, ha az úti célnál nem az vár, amire számítottál, csalódottság kerít hatalmába.
Miért nem veszel példát az ebekről, akik nem kötik mérföldkövekhez a boldogságot?
