A barátság az egyik legtermészetesebb, egyszersmind legrejtélyesebb emberi kapcsolat. Mindannyian megtapasztaljuk, mégis újra és újra meg kell tanulnunk róla dolgokat. Arra buzdítunk, hogy ha bölcs tanácsokra vágysz, ne csak a pszichológusokra hallgass! A gyerekek a következő nézeteket vallják – érdemes elgondolkodnod rajtuk.
Használj ki minden alkalmat a barátkozásra!
A játszótér másból sem áll, mint új barátok után kajtató csemetékből. Talán te is emlékszel, hogy sehol sem lehetett olyan jól ismerkedni annak idején, mint a csúszdára váró sorban.
Rögtön fel tudtad mérni, hogy pillanatnyilag a többiek is ugyanazért lelkesednek, amiért te, ráadásul valószínűleg Barbie-val, vagy legalább Legóval is büszkélkedhetnek, tehát érdemes annyira jóban lenni velük, hogy meghívjanak magukhoz!
Felnőttként az a nagy tanulság, hogy nem szabad megfeledkezned róla: bárhol és bármikor rálelhetsz új barátokra.
Tény, hogy akkor is lehetnek mesés emberi kapcsolataid, ha nem keresed őket direkt, ám mégiscsak nagyobb az esély rájuk, amikor nyitott szemmel jársz, és észreveszed a potenciális barátjelölteket!
Tanulj meg osztozkodni!
A pillanatnyilag rendelkezésedre álló dolog megosztása nem más, mint színtiszta nagylelkűség, illetve a másik támogatása.
Amikor egy gyermek kölcsönadja a legújabb kislapátját a homokozóban valamelyik társának, pontosan érzi: legalább annyira jó adni, mint kapni.
Persze, ehhez előbb fel kellett ismernie, hogy a másiknak szüksége van arra a tárgyra, s hogy valószínűleg örülne neki.
Néha tehát felnőttként sem árt visszamenni a homokozóba, ahol a saját felszerelésed anyatigrisként való őrzése helyett gondolhatsz végre egy kicsit azokra, akik nem örülhetnek éppen hasonló javaknak.
Ha szeretnéd, hogy még többen szeressenek, neked is több szeretetet kell adnod, amit az ismerkedés fázisában tárgyi szinten a legkönnyebb kinyilvánítani.
Mondd ki!
Hogy mit? Hát mindent! A kicsik bűbájosan keresetlen őszinteséggel tudják kinyilvánítani, hogy mi tetszik nekik, vagy mi nyomja a begyüket.
Nem nyomják el magukban a szerintük szalonképtelen gondolatokat és érzéseket, nem rágódnak rajtuk heteket, és a visszafojtott keserűség nem is okoz még nekik pszichoszomatikus tüneteket.
Ráadásul így minimális az esélye annak, hogy a szeretteiken töltik ki a haragjukat, ha valaki megbántotta őket. Gondoltál már rá, milyen egyszerű lenne közölni valakivel, hogy „hé, ne csináld ezt többet?”
Miért nem tetted még meg…? Mindketten sokkal jobban jártok hosszú távon, ha adsz egy esélyt a gyermeki őszinteségnek.
Hidd el, kellemesebb egy ilyen ember barátjának lenni – még a szókimondás okozta kínosabb pillanatok mellett is.
Lépj túl rajta!
A gyerekek a pillanatnak élnek. Itt és most szeretnének boldogok lenni, kihasználni az újabb alkalmat az örömre.
Túlzottan lefoglalja őket a „carpe diem” életfilozófia ahhoz, hogy arról álmodozzanak, mit fognak csinálni a jövő héten, vagy éppen nosztalgiázzanak róla, milyen fantasztikus programjuk volt múlt pénteken.
Dióhéjban tehát kijelenthető, hogy a porontyok nem hagyják, hogy a múlt árnyékot vessen a jelenükre: alkalmazkodóképességüknek hála, bármilyen szörnyűségen és tragédián túl tudnak lépni – hát még a mindennapok bosszúságain!
Ez a képesség benned is megvan, csak időközben valahová nagyon mélyre ástad. Porold le, s ne hagyd, hogy a múlt szelleme most is belelihegjen a nyakadba!
Tudd, mikor kell kiszállni!
Ha nyilvánvalóvá válik, hogy két gyerek nem jön ki valami jól egymással, mi történik? A boldogságukat megőrizve egyszerűen hagyján az egészet a francba, és kacarászva játszanak tovább egyedül vagy a többiekkel.
Egyáltalán nem csinálnak nagy faksznit abból, hogy a közös projektnek per pillanat vége. Kicsit árnyaltabb a helyzet, ha csak az egyik fél unta meg a közös dömperezést, ám akkor is túllendíti őket a dolgon egy néhány perces hiszti.
Játszani ugyanis kell, és ott vannak a többiek, tehát nincs idő „örihari” típusú sértődésre meg nagyjelenetekre. Ennek a felismerése olyannyira realista szemléletet igényel, ami sok felnőttnek is a becsületére válna.
Amikor tehát észreveszed, hogy valami nem működik, és a megbeszélés sem segít, lépj tovább – olyan nincs, hogy csak egy bizonyos barátnak az oldalán vár rád a boldogság!
Neked mi volt a legnagyobb lecke, amit a barátsággal kapcsolatban megtanulhattál eddig az életben?
