A kutyák szaglása igazi szuperképesség: eltűnt emberek felkutatására, drog keresésre már beváltak a négylábúak. Vajon a betegségeket is képesek megérezni, vagy ez csak legenda?
Az egyik legkorábbi történetet, amikor egy kutya betegséget jelzett, 1989-ben publikálta a londoni King’s Collage Kórház. A kutya, Daisy folyton szagolgatta és harapdálta a gazdája egyik lábát, különösen egy bizonyos anyajegy környékén. Később melanómát diagnosztizáltak a gazdinál, aki a gyors felismerésnek köszönhetően sikeresen kezelhető volt. Ekkor vetődött fel, hogy talán a kutyák szaglás útján megérzik a betegségeket, így diagnosztizálásnál hasznos szolgálatot nyújthatnak.
Érdekes eredmények a kutyák szimatáról
Azóta számos esetben vizsgálták a kutyák ezen képességét, több betegség kapcsán is. Courtney Daigle, a Texasi Egyetem tudósa és munkatársai összegezték az eddigi tapasztalatokat és elemezték, mennyire adnak az ebek pontos előrejelzést bizonyos betegségeknél. Továbbá Aiden Juge PhD, hallgató és kollégája, Margaret Foster 58 tanulmány analízisét végezte el, amelyben nem csak emberek, de állatok és növények betegségeinek érzékelésére kiképzett kutyák eredményeit vizsgálták.
Összességében jó eredmények születtek, a kutyák jól tejesítettek. Érdekes módon sokat számít a betegség típusa, ugyanis nagyobb sikerrel ismerték fel a rákos megbetegedéseket és a bakteriális betegségeket, mint más kóros állapotokat, például a cukorbetegséget vagy más krónikus betegségeket nem mindig szimatolnak ki a kutyák.
Juge szerint az ebek főként ott lehetnek hasznos diagnoszták, ahol nincs elegendő erőforrás vagy idő a laboratóriumi vizsgálathoz. Nagyon gyorsan és pontosan lehet segítségükkel laboratóriumi mintákat átvizsgálni. Ugyanakkor nem jeleznek teljes bizonyossággal, ezért további kutatások és vizsgálatok szükségesek a jövőben.
Mi a helyzet a többi állattal?
Születtek vizsgálatok állatok betegségeinek előrejelzésével kapcsolatban is, szarvasmarhák légúti betegségeit próbálták kiszagoltatni kutyákkal. A szarvasmarha zsákmányállat lévén igyekszik elrejteni sebezhetőségét és gyengeségeit, így nehezebb észrevenni, ha betegséggel küzd. Ebben az esetben a kutya valóban jó szolgálatot tehetne. A korábban laboratóriumi körülmények között trenírozott kutyák eredményesen ismerték fel a laborminták között a beteg szervezetből származót, ugyanakkor külső terepen már nem vizsgáztak olyan jól. A kutatók szerint itt már több zavaró külső tényező is belépett.
Sok pozitív történetet ismerünk, amikor a kutya időben jelzett gazdájának egy súlyos betegség kapcsán és bizonyítható is, hogy rendelkeznek efféle képességgel.
Egészen más viszont a kutya által jól ismert személy elemzése, mint idegen embereké vagy állatoké. Valószínűleg sokat számít a kapcsolat jellege, hiszen több észrevétlen jelből „olvashat” az állat, jobban feltűnik, ha a gazdival nincs valami rendben, mint ha idegen terepen ismeretlen közegben kellene kiszimatolni a problémát. A diagnosztizálásra való képesség megvan, de még sok tényezőt kell megvizsgálni ahhoz, hogy valóban megbízhatóan használhassuk a kutyák páratlan ösztöneit.