Amikor a klímaváltozás eszünkbe jut, akkor a többség elsivatagosodó területekre, olvadó jéghegyekre, emelkedő tengerszintre gondol. Nos, ezek a tragikus képek nincsenek messze a valóságtól, ám ennél sokkal kisebben is érezzük majd a klímaváltozás hatásait – ezúttal szó szerint.
Az Ökológiai Kutatóközpont összegyűjtötte, a közeljövőben várhatóan milyen kórokozók fognak felbukkanni (vagy bukkantak már fel) a hazánkban is újonnan megjelenő szúnyogok és kullancsok által
Mindennek oka a klímaváltozás
Bár sokan vannak, akik még mindig tagadják a klímaváltozás meglétét, valójában már mindannyian érezzük a bőrünkön a következményeket. Az idei tél annyira enyhe volt, hogy sok helyen egyáltalán nem is esett a hó, és a mínuszok is alig-alig jelentettek problémát.
Ezek a körülmények kedveznek a már őshonos fajok áttelelését tekintve, de egyúttal lehetővé teszik, hogy újabbak jelenjenek és telepedjenek meg a hazai klímán.
Ez sokszor azt jelenti, hogy olyan invazív fajok tűnnek fel, amik a hazánkban őshonos állatok számára hátrányos kiszorulást jelentenek, illetve megjelennek olyan fajok is, amik az emberre is veszélyes kórokozókat terjesztenek.
Veszélyes szúnyogok
A súlyos betegségeket tekintve a legrosszabb a helyzet a szúnyogokkal és a kullancsokkal kapcsolatosan, de más fajok, pl. a rágcsálók, vagy az óvantagok ugyancsak veszélyesek lehetnek.
A szúnyogokról sokan nem tudják, hogy elsősorban növényi nektárt fogyasztanak, de a nőstények a tojásrakáshoz vért szívnak, és amikor ily módon táplálkoznak, nyálat juttatnak az áldozatukba, ezzel pedig megfertőzhetik azt. Az újonnan betelepülő fajok között szerepel a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai a szúnyog – utóbbiak már stabilan áttelelő populációkat alkotnak.
Az új szúnyogfajták hazánkban is lehetővé teszik olyan vírusok terjedését, mint amilyen a nyugat-nílusi vírus, az usutu vírus, a chikungunya vírus, a dengue vírus, a sárgaláz vírus, valamint a zika vírus.
Veszélyes egysejtűeket is terjeszthetnek a szúnyogok, amik olyan betegségeket okozhatnak, mint a malária, vagy a szív- és a bőrférgesség.
Veszélyesek az új kullancsok is
A kullancsok tulajdonképpen vérszívó életmódot folytató atkák, amik elsősorban a szárazföldi emlősökön, madarakon és hüllőkön telepednek meg. Magyarországos 20-30 őshonos faj él, de a klímaváltozás következtében és az emberi tevékenység hatására (pl. kereskedelem), több fajuk is terjedőben van. Ugyan a kullancsuk csupán életük 10%-ban szívnak vért, hosszú évekig is képesek gazdafaj nélkül létezni, teljes életciklusuk pedig akár 8-9 év is lehet. A kutatók szerint számítanunk kell az új fajok felbukkanására és hazánkban való terjedésére. Jelenleg három-négy olyan új fajta megjelenésére számítanak, amelyek közül az emberekre, és a kutyákra specializálódott kullancsok is megtalálhatóak.
A betegségeket tekintve, ezek az új fajok a régiekkel karöltve olyan vírusokat terjeszthetnek, amik pl. a krím-kongói vérzéses lázért, az agyhártyagyulladásért, az omszki vérzéses lázért felelnek. A kullancsok baktériumokat is terjeszthetnek, amik sok egyéb mellett pl. Lyme-kórt okozhatnak.
Sajnos egyelőre sem a kullancscsípés, sem a szúnyogcsípés ellen nem tudunk igazán hatékonyan védekezni, és nagy problémát jelenthet, hogy bizonyos betegségekre a mai napig nincs védőoltás, vagy éppen megfelelő ellenszer. Sokszor csak a tüneteket tudjuk kezelni, ráadásul nagyon gyakran nem egyértelmű az orvosok számára sem, hogy valamilyen rovarcsípés okozza a tüneteket, és alkalmanként csak későn derül ki, hogy a valódi probléma hátterében milyen vírus, vagy baktérium áll.
Az elsődleges személyes teendő a megelőzés, ami során kerülni kell az érintett területeket, illetve lehetőség szerint védekezni a csípések ellen zárt ruházattal, rovarriasztó sprayk, illóolajok, gyógynövények használatával. Szabadtéri tartózkodás után erősen javasolt a bőr alapos átnézése, ugyanis a kullancs minél előbbi eltávolításával jelentősen csökkenthető a megfertőződés kockázata.