Ha bármi nem az ő elképzelései szerint történt, egyből úgy kezdett viselkedni, mint egy akaratos tízéves. Felhúzta a száját és megmakacsolta magát, amíg nem kapta meg, amire vágyott. Köztudott, hogy egy kapcsolatban mindkét fél kénytelen kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni, de ő erről mintha életében nem hallott volna.
Ha nem értettünk egyet valamiben – például mi legyen a hétvégi program, milyen filmet nézzünk, vagy mi legyen a vacsora – teljesen hiábavaló volt elkezdenem vitázni vele. Hamar megtanultam, hogy egyszerűbb, ha minden az ő akarata szerint történik, mert nem bírtam elviselni a hisztit.
