Öt óra hetente. Ez elsőre nem hangzik soknak, de ha összeszámolod, egy hónap alatt több mint húsz órát jelent, egy év alatt pedig közel kétszázhatvan órát, vagyis több mint tíz teljes napot, amelyet visszanyerhetnél a saját életedből. Nem pihenésre szánt időről van szó csupán, hanem arról a fajta szabad kapacitásról, amelyre mindig azt mondjuk, hogy majd ha lesz időnk, de valahogy soha nem lesz.
A jó hír az, hogy ez az öt óra nem fantázia. Egyre több ember tapasztalja a saját életén, hogy az AI eszközök, vagyis a mesterséges intelligencián alapuló digitális segédletek képesek elvégezni vagy drasztikusan lerövidíteni azokat a feladatokat, amelyek eddig a legtöbb időt vitték el. Nem kell hozzá programozói tudás, nem kell drága szoftver, és nem kell teljes mértékben átírni a napirendedet. Elég néhány okos szokást beépíteni, és az eredmény meglepően hamar érezhető lesz.
Hol tűnik el valójában az idő?
Mielőtt megmutatjuk, hogyan lehet visszaszerezni az elveszett órákat, érdemes megérteni, hol vesznek el azok valójában. A legtöbb embernél nem egy nagy, nyilvánvaló időrablóról van szó, hanem sok kis feladatról, amelyek egyenként pár percnek tűnnek, összességükben viszont órákat emésztenek fel. Ilyen például az e-mailek megírása. Olvass még a témában
Egy átlagos irodai dolgozó naponta 20–30 percet tölt azzal, hogy megformálja, újrafogalmazza és ellenőrzi a leveleit, nem a tartalmukat, hanem pusztán a stílusukat és a megfogalmazásukat.
Ilyenek az összefoglalók, amelyeket megbeszélések után kell elkészíteni, és amelyekhez az ember újra végigfutja a saját jegyzeteit, hogy összerakja a lényeget. Ilyenek az ismétlődő szövegek, ajánlatok, bejegyzések, válaszok, amelyeket minden alkalommal szinte nulláról kell megírni, miközben a tartalom nagyrészt ugyanaz marad. Ezek a feladatok nem nehezek csak éppen unalmasak, ismétlődők és időigényesek. Pontosan ezekre valók az AI eszközök.
