A kisvárosban mindenki ismerte az asszonyt, aki olyan volt, mint egy szakadt kísértet, aki itt is, ott is a legváratlanabb pillanatokban tűnik fel, és kelt rossz érzéseket az ott tartózkodókban. Rendszeresen kéregetéssel zaklatta az útjába kerülőket, piócaként tapadt bárkire, aki egyszer is adni merészelt neki, s ha visszautasításra került a sor trágár szavakkal sújtotta gyanútlan áldozatát. Piszkos, szakadt ruháinál csak az ápolatlansága volt zavaróbb: körmei gyászoltak, kezeinek kikérgesedett redőiben hónapos kosz feketéllett, őszülő zsírtól fénylő haja csomókban állt, s meghatározhatatlan eredetű szag töltötte be pillanatok alatt a teret, ahova belépett. Most is, a fodrászüzlet kellemes légköre egy csapásra odalett, amint leült az egyetlen szabad székre. A mellette ülő lány ösztönösen arrébb húzódott, hogy még véletlenül se érintkezzen a kabátja az asszonyéval.- Rózsika! Mondtam már: ez nem melegedő- vetette oda neki foghegyről a fodrász, és az ajtóra mutatott. - Nem melegedni jöttem. – recsegtek elő vontatottan a szavak fogatlan szájából. – Szőrteleníttetni jöttem…- folytatta miközben szalmaszálakat próbált leszedni elnyűtt bundakabátjáról. - Pénzed van? Nem szeretném, ha utólag derülne ki, hogy nincs… - Van. Mutatom- vett elő táskája mélyéről egy jobb időket is megélt pénztárcát, a remegő kezekkel számolgatta az aprót.A fodrász megadóan legyintett- nincs menekvés: itt és most szőrtelenítenie kell.- Nem baj, ha őt intézem előbb? –kérdezett meg bennünket, de szemlátomást egyikünk sem bánta a dolgot.Gyantamelegítés, hűtés, orr alá és állra kenés, letépés, hangos jajgatás – ez így ment tíz percig. Szőr volt, szőr nincs.- 300 Ft lesz. - Adom. – számolta az aprót a fodrász kezébe elégedetten az asszony. - Talán tetszeni akarsz valakinek Rózsi? - Jön haza a fiam – hebegte – Nem akartam, hogy ápolatlannak tűnjek…Elköszönt, s kiment az ajtón. Hosszú másodpercek teltek el, mire a fodrász megszólalt:- Semmije nincs, még egy tükre sem. Látni pedig alig lát a szürke hályogja miatt.Egyszeriben minden világossá vált.
Piszkos, szakadt ruháinál csak az ápolatlansága volt zavaróbb: körmei gyászoltak, kezeinek kikérgesedett redőiben hónapos kosz feketéllett…
Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
