A hétköznapok egyik legkellemetlenebb pillanata az, amikor a gyerek könnyes szemmel áll előtted, és azt mondja: „Zoénak már van ilyen telefonja, nekem miért nincs?” Ilyenkor ösztönösen mentegetőznénk, vagy éppen bűntudatot éreznénk, pedig ez a helyzet valójában remek alkalom arra, hogy valami sokkal fontosabbat adjunk át a gyereknek egy márkás készüléknél: egy működő értékrendet.
Ne a pénzről beszélj, hanem arról, mi számít fontosnak
A hétéves gyerek még nem érti az inflációt, a rezsiszámlát vagy a megtakarítási céljaidat, de azt tökéletesen érzékeli, ha valamit igazságtalannak tart. Ezért nem működik jól az, ha csak annyit mondasz: „nincs rá pénz”. Ez a mondat bizonytalanságot és szégyent szülhet, miközben a valódi üzenet az lehetne, hogy a családban tudatosan döntünk arról, mire költünk.
Mondhatod például: „Mi ebben a családban arra szeretünk költeni, amit együtt tudunk használni, vagy ami sokáig örömet okoz. Egy telefon két év múlva már elavult lesz, de a nyári biciklitúránkra mindig emlékezni fogsz.” Ezzel nem a szegénységről beszélsz, hanem egy döntési logikáról, amit a gyerek idővel a sajátjának érezhet. Olvass még a témában
A gyerek nem attól érzi magát biztonságban, hogy mindent megkap, hanem attól, hogy érti, miért döntünk úgy, ahogy döntünk.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
