Sőt, néha még feszítettebb a hónap vége, mint az emelés előtt volt. Ez nem véletlen, és nem is a te hibád egyedül: a jelenségnek neve is van, úgy hívják, életmód-infláció, angolul lifestyle creep.
A közgazdaságtanban és a viselkedéskutatásban régóta ismert, hogy az emberi elme rendkívül gyorsan hozzászokik a jobb körülményekhez, majd ugyanolyan gyorsan normalizálja azokat. Ezt a folyamatot hedonikus alkalmazkodásnak nevezik: az új autó, a nagyobb lakás vagy a drágább éttermi vacsora eleinte örömöt okoz, aztán pár hét alatt megszokottá válik, és már nem érzed különlegesnek. A probléma az, hogy közben a kiadási szinted megemelkedett, és nehéz onnan visszalépni.
Hogyan szivárog el a plusz pénz észrevétlenül?
A fizetésemelés ritkán egy nagy, tudatos döntéssel száll el. Sokkal inkább apró, önmagukban ártalmatlannak tűnő lépésekben történik: egy drágább kávé reggelente, egy magasabb kategóriájú streaming-előfizetés, gyakoribb étteremben evés, vagy éppen egy nagyobb lakás bérleti díja, mert most már „megengedheted magadnak”. Ezek a döntések külön-külön nem tűnnek jelentősnek, de összeadva pontosan annyit, vagy még többet visznek el, mint amennyivel a jövedelmed nőtt. Olvass még a témában
A jelenség másik hajtóereje a társas összehasonlítás. Ha a kollégáid, barátaid magasabb életszínvonalon élnek, hajlamos vagy önkéntelenül is hozzájuk igazítani a saját fogyasztásodat, még akkor is, ha ezt racionálisan nem tartanád indokoltnak.
Az életmód-infláció nem egyetlen nagy hibás döntés, hanem száz apró, ésszerűnek tűnő igen összessége.

A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






