Míg nem volt gyerekem, sosem értettem, hogy miért beszélgetnek az anyukák a kisbabáikkal, mikor az úgysem ért semmit abból, amit az anyuka mond nekik. Nem gondoltam, hogy ez az egyik legegyszerűbb módja az agyuk fejlesztésének. Persze nem mindegy, hogy hogyan beszélünk hozzájuk.
Gyanítom, hogy nem voltam egyedül azzal, hogy furcsának tartottam az újszülöttel való társalgást, hiszen meglehetősen egyoldalú a beszélgetés, ha csak a szülő beszél. A gyerek nem nevet a poénjainkon, nem mondja meg, hogy nem volt olyan finom az ebéd. És a viszonylag kevés alvástól nem is olyan gördülékeny a beszélgetés.
Kevesebb pénz, kevesebb szó?
Aztán amikor már kezdenek ők is gügyögni, természetesebb számunkra, szülők számára is, hogy beszélünk hozzájuk, bár a tanulmányok azt mutatják, hogy néhány szülő még ilyenkor sem beszélget eleget a gyermekével, és ennek komoly negatív következményei lehetnek az agyra.
Az 1990-es évek közepén különleges felfedezést tett Betty Hart és Todd Risley. Különféle társadalmi helyzetű családokat látogattak meg két éven át havi rendszerességgel, és egy órányi hanganyagot rögzítettek a család életéből. Aztán a hanganyagokat elemezve úgy találták, hogy a legszegényebb háttérrel rendelkező családok gyerekei egyharmaddal kevesebb szót hallottak óránként, mint a gazdag családok gyerekei. Ez azt is jelenti, hogy a szegényebb gyerekek mire betöltik a negyedik életévüket, 30millióval kevesebb szót hallanak, mint a gazdag családok gyermekei.
Noha ez a tanulmány messze nem reprezentatív, hiszen viszonylag kevés mintával dolgoztak a felmérést végzők, és az sem biztos, hogy valóban ilyen nagy lenne a különbség a négy éves korukig hallott szavak száma között. Másrészt az sem biztos, hogy a csecsemők profitálnak a felnőttek közötti beszélgetések tartalmából.
Neurológus kutatók mára felfedték, milyen válaszokat ad az agy arra, ha az újszülöttel beszélgetnek. Rachel Romeo, a Bostoni Gyermekkórház neurológus kutatója kimutatta, hogy a társalgás láthatóan pozitív hatással van az agyi fejlődésre. A családokban rögzített hangfelvételek a beszéd mennyiségét és a beszélgetés fordulatait is vizsgálta. Ezek alapján kiderült, hogy azok a gyerekek, akik több beszélgetést és több témát hallottak, jobban teljesítenek a szövegértési feladatokban. Ezeknek a gyermekeknek erősebb fehérje-kapcsolataik voltak az agyukban, a nyelvi fejlődés szempontjából fontos két fő területen, és ez megnövelheti a szövegfeldolgozás sebességét. Nem kérdés tehát, hogy a sok beszéd, a fordulatokban gazdag társalgás hozzájárul az agyunk fejlődéséhez.
Kölcsönös társalgás
Ezen túlmenően nemcsak a passzív hallgatás, a hallott szavak száma számít, hanem a beszélgetés minősége is rendkívüli jelentőséggel bír a gyermek nyelvi fejlődésére. Szükség van a valódi társalgásra, amikor a gyermek is szóhoz jut a beszélgetésben, nem csupán passzív hallgatóság.
Rachel Romeo és csapata egy lépéssel továbbment a kutatásban, hogy a szülők számára egyértelművé tegye a gyerekkel való valódi társalgás fontosságát. A vizsgált csoportban láthatóan megnőtt a gyermekek agyának szürkeállománya az agy nyelvi és szociális funkciókért felelős régióiban. Ez pedig egyáltalán nem véletlen: a szociális és nyelvi területek az agyban összefonódnak egy ilyen szülő-gyermek kapcsolatban, azaz a nyelv alátámasztja a szociális kapcsolatainkat, és mindkettő alapvetően meghatározza, hogy hogyan tanulunk.
Ne csak azt mondjuk tehát el az újszülöttnek, hogy éppen mit csinálunk: tisztába tesszük, aztán megetetjük, aztán lemegyünk sétálni stb., hanem mondjuk el azt is, épp mit érzünk, mi foglalkoztat minket, és kérdezzük meg tőle is, hogy mit gondol bizonyos dolgokról, még ha nem is várunk adekvát választ. Sokszor egy mosoly képes mindent elmondani, néhány év múlva pedig garantált, hogy választékosan fog tudni beszélni, és a szövegértéssel sem lesznek problémái.