A titkosírás fokozatos fejlődése
A titkosságra való hajlam a társadalom velejárója. Nagy szerepe volt, van a politikában, diplomáciában. A titkosírás olyan kommunikáció, aminek tartalmát csak az azt író érti, és az, akinek az üzenet szól.
A 19. századig a nyelvtudomány része volt, de ahogy fejlődött a technológia, egyre inkább matematikai jellege lett, míg végül mára az informatikában tölti be a legfontosabb szerepet.
A titkosírás részei
A titkosítandó szöveget nyílt szövegnek nevezik. Ezt kódolják, és így lesz belőle titkosított szöveg. Ennek a szövegnek a tulajdonsága az, hogy bárki el tudja olvasni, ám csak az érti, akinek a kezében van a kulcs, amivel dekódolni tudja a titkosírást.
Gondolom mindenki látta Sándor Mátyás történetét, melyben a titkosírás kulcsa egy rostély volt, egy lemez, melyen a megfelelő helyen lyukak voltak. Ezt helyezték a szövegre, így vált láthatóvá az üzenet.
A kémia
El kell, hogy keserítsem azokat, akik kémia órán azt hangoztatták, hogy nincs sok gyakorlati haszna ennek a tantárgynak. Ez nem így van. A kémiai tudáson alapszik a láthatatlan írás. A legegyszerűbb, otthon is elkészíthető titkosíráshoz nem kell más, mint szódabikarbóna és kurkuma. Szódabikarbónás oldattal kell a papírra írni, majd ha ezt kurkumának a sűrű oldatával lespricceljük, láthatóvá válik az írás a lapon.
A betűk bebarnulnak a papír pedig kisárgul. Fémionok oldatával is lehet láthatatlan betűket írni, de ezeket az alapanyagokat beszerezni nehezebb.
A magyar titkosírás
A legelső magyar titkosírással írt szöveg, amiről tudni lehet, Corvin János horoszkópja, ami 1473-ban készült. Az ebben az írásban szereplő írásjelek nagy része ismeretlen, így sajnos nem lehet az iratot rekonstruálni.
A Tordos határában talált agyagkorongokon rovás jellegű írásjelek vannak. Úgy tűnik ez a rovásírás fejlődött tovább, annak ellenére, hogy István király rendeletben tiltotta használatát. Mégis fennmaradt, mint a titkosírás egy formája. Mára a székely-magyar rovásírás mindenki számára hozzáférhető.
A Rohonci-kódex
Ez egy olyan kódex, melyet ismeretlen nyelven, ismeretlen betűkkel írtak. A kódex Rohoncról kapta a nevét, ugyanis innen került a Magyar Tudományos Akadémiához. Eredete ismeretlen. 1840-től folyamatosan vizsgálták nevesebbnél nevesebb hazai és külföldi tudósok, de gyakorlatilag semmilyen eredményre nem jutottak.
Egyesek szerint ez a könyv egy híres hamisító műve, Literáti Nemes Sámuel munkája. A kódex jeleinek száma tízszerese a ma ismert bármelyik abc-nek. Annyit sikerült csak megtudni, hogy a jeleket jobbról balra írták a Velencében készült papírra.
Egy magyar lány és a titkosírás
Tavaly nyáron kapott szárnyra a hír, hogy egy magyar lány, doktorjelölt, Vámos Hanna megfejtett egy kétszáz évvel ezelőtt írt szabadkőműves dokumentumot. Vámos Hanna 2010-ben kezdett el titkosírással foglalkozni.
Neki és egy irodalomtörténésznek köszönhetjük, hogy olyan titkosírások lettek megfejtve, melyek például II. Rákóczi Ferenc, Teleki Mihály leveleit tették érthetővé.
Nem tudom, hogy a mai gyerekeknek van-e igényük arra, hogy titkosírást gyártsanak maguknak, hiszen ma már a kézzel írott napló is kiment a divatból, a kézzel írott levelezés is. Azt viszont tudom, hogy milyen jó érzés megszerkeszteni egy titkosírást, és milyen jó érzés, hogy ezt csak én és a legkedvesebb barátaim ismerik. Összeköt minket és cinkossá tesz. A titkosírás jó móka.