Tanulmányok tömegei születtek már arról, hogy a férfiak a legtöbb helyen ugyanazért a munkáért magasabb fizetést kapnak, és hogy gyorsabban kerülnek előre a ranglétrán. Aki eddig ezt elintézte azzal, hogy a férfiak keményebben dolgoznak, míg a nők hajlamosabban előtérbe helyezni a családi- és magánéletüket az extra irodai órákkal szemben, azt meglepheti egy friss amerikai tanulmány.
A fele épp igaz
Egy friss amerikai tanulmány szerint a férfiak egyharmada hajlamos arra, hogy „színlelje” a munkaóráit, ezt pedig olyan ügyesen csinálják, hogy akár heti 80 irodai órát is elszámolhatnak úgy, hogy annak valójában alig több mint a felét, mindössze 50 órát töltöttek valóban aktív munkával.
A kutatást a Bostoni Egyetem professzora, Erin Reid vezette, aki arra is rámutatott: míg a férfiak hajlamosak például úgy szervezni a megbeszéléseket, hogy több időt tölthessenek otthon, addig a női alkalmazottak jellemzően inkább nyíltan megmondják, ha szükségük van arra, hogy néhány órát otthon maradjanak valami miatt.
A tanulmány szerint a nyüzsgő bostoni üzleti életben az ideális dolgozó legalább heti 80 órát tölt a munkájával, és klienseit a családi élete fölé helyezi. A kutatást végzők azt találták, hogy a kísérletben részt vevő férfiak 31 százaléka úgy teljesíti ezt a követelményt, hogy közben valójában jelentős munkaidőt tölt valamilyen más tevékenységgel.
A tanulmány még egy olyan, férfi kollégákból álló csapatot is megfigyelt, akik fedezték egymást, vagyis összedolgozva olyan sémát alakítottak ki, amivel bármelyikük rugalmasabban kezelhette a munkaóráit, mégsem tűnt fel senkinek, ha éppen nem munkaügyben volt távol az irodától.
A cikk szerint a férfi munkatársakra egyébként is jellemzőbb, hogy ha például kivesznek napközben néhány órát, hogy mondjuk megnézzék a gyerekük focimeccsét, akkor azt nem teszik szóvá a kollégáknak, míg a női alkalmazottak hajlamosabbak ezt előre és őszintén megvallani.
De ki kapja az előléptetést?
Amint a tanulmány arra rávilágított, noha a nők talán őszintébbek a munkára fordított idejüket illetően, mégis a férfiak jutnak az előléptetésekhez, hiszen a legtöbbször a főnököt az eredmények érdeklik, és nem jár utána annak, hogy valaki valóban annyira elkötelezett-e a munkáját illetően, mint ahogyan azt beállítja az irodában.
A cikk szerzője egyébként azt javasolja a női alkalmazottaknak, hogy járjanak el ők is hasonlóan, és ne hangoztassák mindig, ha a családot előbbre helyezik a munkánál.
A tanulmány megemlíti, hogy az általuk vizsgált munkahelyen azoknak a női dolgozóknak, akiknek gyerekük lesz, lehetőségük van több időt kivenniük, és ezzel élnek is – emiatt azonban végül kevesebb pénzt keresnek, és nem is léptetik elő őket.
Ellenben a férfi kollégák, akik titokban ugyanúgy kihasználják arugalmas munkaidőbenrejlő lehetőségeket, megkapják a bónuszokat és az előreléptetést.