A tanulmány még egy olyan, férfi kollégákból álló csapatot is megfigyelt, akik fedezték egymást, vagyis összedolgozva olyan sémát alakítottak ki, amivel bármelyikük rugalmasabban kezelhette a munkaóráit, mégsem tűnt fel senkinek, ha éppen nem munkaügyben volt távol az irodától.
A cikk szerint a férfi munkatársakra egyébként is jellemzőbb, hogy ha például kivesznek napközben néhány órát, hogy mondjuk megnézzék a gyerekük focimeccsét, akkor azt nem teszik szóvá a kollégáknak, míg a női alkalmazottak hajlamosabbak ezt előre és őszintén megvallani.
De ki kapja az előléptetést?
Amint a tanulmány arra rávilágított, noha a nők talán őszintébbek a munkára fordított idejüket illetően, mégis a férfiak jutnak az előléptetésekhez, hiszen a legtöbbször a főnököt az eredmények érdeklik, és nem jár utána annak, hogy valaki valóban annyira elkötelezett-e a munkáját illetően, mint ahogyan azt beállítja az irodában. Olvass még a témában
Más dolgokra költenek a Z-generációsok – ezekre pedig egyáltalán NEM
„A hotelben lehúzom az ágyat, a piszkos törölközőket egy kupacba rakom” 10 szokás, amit a munkájukból vettek át az emberek
„2 nap nyári munkáért kapott a szüleitől egy vadiúj BMW-t” – Igaz történetek szülői ajándékokról
Ez történik, ha olyan munkába temetkezel, amit nem szeretsz
A cikk szerzője egyébként azt javasolja a női alkalmazottaknak, hogy járjanak el ők is hasonlóan, és ne hangoztassák mindig, ha a családot előbbre helyezik a munkánál.
