Három édesanya mesél olyan érzésekről, amelyeket sokáig még önmaguk előtt is nehezen vállaltak fel.
„Három hónapig nem mertem elmondani, hogy megbántam az anyaságot”
„Amikor megszületett a kislányom, azt hittem, majd azonnal mindent elsöprő boldogságot érzek. Ehelyett rettegtem attól, hogy egyedül maradok vele, és közben minden porcikámmal visszavágytam a régi életembe. Hiányzott, hogy elmenjek egyedül bevásárolni, hogy végigaludjak egy éjszakát, vagy egyszerűen csak úgy nézzek meg egy filmet, hogy nem kell közben figyelnem senkire” – meséli a 32 éves Réka.
„A férjemnek sem mertem elmondani, hogy néha megbántam, hogy gyerekünk lett. Attól féltem, szörnyetegnek fog tartani. Három hónapig úgy tettem, mintha minden rendben lenne, miközben egyre többet sírtam, és már a reggelektől is szorongtam. Olvass még a témában
Másokat megérteni, önmagunkat nem elveszíteni – hol húzódik a határ?
Gyerek képernyőidő? Talán előbb azt kellene megnéznünk, mennyit telefonoznak a szülők
A csillagjegyed erőssége lehet a legnagyobb vakfoltod is – vajon te felismered a sajátodat?
A November Theory szerint ebben a hónapban az emberek vagy összeköltöznek, vagy szakítanak – és mi lesz a többiekkel?
Végül egy védőnői beszélgetésen tört el bennem valami. Amikor megkérdezte, hogy vagyok, átszakad egy gát, és elmondtam neki mindent. Segített szakembert keresni, a férjemmel pedig elkezdtük újraosztani a feladatokat. Nem egyik napról a másikra lett könnyebb, de ma már tudom, hogy attól még lehetek jó anya, hogy néha hiányzik az anyaság előtti életem.”
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
