Könnyű kifogást találni arra, hogy miért nem sportolunk, s közben miért kritizálunk mindenki mást, aki naponta több órát szán az egészségére. Kifogásokkal azonban csak a gyenge jellemű emberek élnek… Te miért nem sportolsz?
„Mert nincs időm rá”
A leggyakoribb kifogások egyike. Aki nem ül egész nap a tévé előtt, az máris rávágja: „az embernek arra van ideje, amire szán”. Ha te sorozatnézésre, vagy süteménysütésre szánod a felszabaduló egy órácskádat, az szíved joga.
De gondolj arra, hogy ennyi idő alatt kilométereket lehet lefutni, hiszen a sport nem arról szól, hogy minden nap órákat töltünk a konditeremben.
Van, aki így él, de ő legtöbbször élsportoló, neked viszont nem az a célod, hogy versenyekre járj. Nem lehet kifogás a munka, vagy a háztartásvezetése, mi több a gyermekek vállalása sem, hiszen ők élvezik a legjobban, ha nem kell a négy fal között ücsörögniük.
„Mert nem akarok mások előtt sportolni”
Na, igen, plusz 20-30-40 kilóval lemenni a konditerembe nem könnyű, hiszen közben végig azt nézhetjük, ahogy a kocka hassal és kerek fenékkel megáldott nők precízen emelgetik a súlyokat.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindenki elkezdte valahol. Talán nem hagyták, hogy odáig elfajuljon a helyzet, ahol éppen te tartasz, vagy ők is épp onnan kezdték, ahonnan most te, de a kockás hasért és a feszes combokért igenis meg kell küzdeni.
Ha ezt az elméletet egyelőre nem tudod beépíteni a mindennapjaidba, akkor is ott van az otthoni torna, amit kiegészíthetsz egy szobabiciklivel, vagy egy futópaddal, hogy a kardió edzés is meglegyen. És ekkor garantáltan nem fog látni senki.
„Mert túl drága”
Főleg a nagyvárosokban igaz, hogy drágák a bérletek, és az órák is legalább 800-1000 forintot felemésztenek, amit bizony nem mindenki tud kiadni hetente több alkalommal. Ennek ellenére nem kell kizárólagosan a fizetős lehetőségekben gondolkoznod.
Az otthoni tornáért sokszor semmi extrát nem kell fizetned, de biciklije, sportcipője is mindenkinek van, ha éppen ki akar mozdulni otthonról. Nyáron le lehet ugrani a szabad strandra úszni, vagy venni párezer forintért egy görkorcsolyát, esetleg ugrókötelet. De ki lehet próbálni a hulahopp karikát és a stadionban történő lépcsőzést is…
„Mert úgysem leszek vékonyabb”
Sokan elkezdenek felelőtlenül vagy hibás módon edzeni, miközben az étkezésükön semmit nem változtatnak, és csodálkoznak, hogy nem történik változás. Mindezek után gyengeségüket és figyelmetlenségüket ráfogják a genetikára, mely szerint úgysem tudnak lefogyni.
Tény, hogy a genetika részben befolyásolja az alkatunkat és az is igaz, hogy akadnak olyan kezelést igénylő betegségek, amik elhízást okozhatnak.
De ezek a tényezők sokkal kevésbé számítanak, mint a megfelelő edzés és étkezés kombinációja. Ha nem a saját elméleteidet követed, hanem kikéred egy szakértő véleményét, kizárt, hogy ne történjen változás.
„Mert úgyis az étkezés számít”
Igen, ez igaz, az étkezés akár 70-80%-ban is meghatározhatja az alkatunkat. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogyasztunk az életmódváltás során.
Már csak azért sem, mert sokan úgy vélik, hogy ha mozognak valamennyit, akkor azt ehetnek, amit csak megkívánnak. Ezzel az a baj, hogy az ételek kalóriatartalmát jellemző módon alábecsüljük, míg a mozgás által elégetett kalóriákat inkább szeretjük felfelé diktálni.
A tudatos táplálkozás a mozgás mellett éppúgy elkerülhetetlen, mint akkor, ha nem sportolunk semmit. És hát nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a mozgás elősegíti a méregtelenítést, az állóképességet, az immunrendszer erősségét, a hosszú és egészséges élet lehetőségét, ami nem pótolható semmi mással.
„Mert nem bírom rávenni magamat”
Ez a legkomolyabb kifogás, ugyanis a lustasággal párosuló motiválatlanság rengeteg embert láncol a kényelmes fotelhez. Tény, hogy nem könnyű felállni és nekiállni sportolni, de el kell fogadnod, hogy helyetted ezt senki nem fogja megtenni. Senki nem fog lemenni kocogni, vagy felüléseket csinálni.
Amíg nem határozod el, hogy megváltoztatod a külsődet, addig semmi sem fog történni, csak halogatásból fog állni az életed.
De már mióta teszed mindezt? Mióta keresel kifogásokat? Ha az első megfogalmazásakor erőt vettél volna magadon, már minden bizonnyal azok között lennél, akikre irigykedve pillantanak azok, akik még nem bizonyulnak túl kitartónak.
