Idén először nem akartam mindent egyedül megoldani
A beszélgetés után nem változott meg egyik napról a másikra minden, de idén már novemberben másképp álltam neki a szervezésnek. Leültem a férjemmel, és közösen beszéltük át, mi az, amit valóban szeretnénk az ünnepekre, és mi az, amit csak megszokásból csinálunk.
Megbeszéltük, hogy nem lesz háromféle sütemény, ha kettő is bőven elég, és a lakást sem kell úgy kitakarítani, mintha vendégség helyett lakásbemutatóra készülnénk. A férjem vállalta az ajándékok egy részének beszerzését, a nagybevásárlást és a vendégvárás előtti rendrakást is. Nem kellett minden apróságot külön kérnem, mert előre megbeszéltük, kinek mi a feladata.
A családdal is egyeztettem: aki hozzánk jön, hozzon valamit az ünnepi asztalra. Nem azért, mert nem tudnám elkészíteni az ételeket, hanem mert a vendégség nem jelentheti azt, hogy egyetlen ember dolgozik mindenki más kényelméért. Olvass még a témában
A hálaadás időszaka jön – de tényleg muszáj elégedettnek lennünk azzal, amink van?
Nem készülök előre mindenre és nem pipálgatom a karácsonyi listát – mégsem félek az ünnepi káosztól
A pillanat, amikor rájössz: a gyereked nemcsak idősebb, hanem sokkal önállóbb is lett
„A férjem közölte, hogy ő nem fog pelenkázni” – A férfi eldöntheti, milyen szinten vesz részt a gyereknevelésben, de a nő nem
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






