Az utóbbi évek mesefeldolgozásai gyakran trükköznek a fókuszok áthelyezésével – így történt például a Demónában, ahol a gonosz tündér lett a főszereplő Csipkerózsika történetében. Vajon hogyan működik ugyanez egy klasszikus regény, a Robinson Crusoe gyerekeknek szóló feldolgozásában?
Ismerős, mégis ismeretlen
Daniel Defoe 17. századi kalandregénye, a Robinson Crusoe olyan alapmű, amit még azok is ismernek, akik nem olvasták. Izgalmas és fordulatos történet, amelyben bebizonyosodik, hogy a fehér ember képes leigázni maga körül a természetet, magához idomítani a szigetet, miközben végig egyértelmű, hogy a szigetek „vad” őslakóinál is feljebbvaló.
Nos, mára ez a gyarmatosító alapgondolat kicsit elavult – az új animációs filmes feldolgozás viszont pont ezt a túl jól ismert hierarchiát figurázza ki, hiszen a Robinson Crusoe 3D-ben a hajótörött felfedező és kutyája, valamint a sziget állatai kölcsönösen egymás segítségére szorulnak, a kezdeti idegenség legyőzése után pedig jó barátokká válnak. Arról viszont senki sem tud, hogy a hajótörést két kegyetlen macska is túlélte, akik bosszút akarnak állni az addigi méltatlan bánásmódért. Így az eredeti regény konfliktusrendszere teljesen felborul – kíváncsian várjuk, pontosan milyen új kalandokat kínál ez az ismeretlen felállás! Olvass még a témában
Állatok?
Igen, állatok! Ráadásul nem is az animációs filmekben tipikus cukiságok, hanem tapír, tarajos sül, kecske és kaméleon… a főszereplő pedig egy Kedd nevű nagyszájú papagáj. Robinson és az állatok kapcsolata mellett a film az elvágyódás hiábavalóságát és az összetartozás jelentőségét is bemutatja, hiszen Kedd másra sem vágyik, mint elhagyni a paradicsomi szigetet és felfedezni a világot. Így szívmelengető, de mégsem csöpögős üzenetet is remélhetünk a filmtől.
