Egyre több tanulmányt publikálnak a kutatók arra vonatkozóan, hogy a feldolgozott élelmiszerek nagyon komoly egészségügyi hátrányokkal járnak számunkra.
De mi számít feldolgozottnak?
Biztos te is rendszeresen hallod, olvasod, hogy „kerüld a feldolgozott élelmiszereket”, de belegondoltál már valaha abba, mi számít feldolgozottnak? Becsapós ez a jó tanács, mert feldolgozás a sütés, főzés, párolás is. Vagyis minden olyan folyamat, ami során megváltoztatjuk az eredeti alapanyag tápanyagtartalmát, állagát.
Ettől függetlenül nem rossz minden feldolgozás, tehát nem kell mindent nyersen fogyasztanunk ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Jó példa erre a paradicsom, ami ugyan nyersen is fantasztikus, de főzve sokszorosára nő a likopintartalma, ami egy erős antioxidáns hatású festékanyag.
A feldolgozás akkor rossz, ha negatív irányba változik egy adott élelmiszer tápanyagtartalma, illetve olyan anyagokat is viszünk be a fogyasztásával, amik károsak az egészségünkre nézve. Kis túlzással élve, minden, ami előre csomagolt és „fogyasztásra kész” állapotban van, illetve minimum 3-5 (nem a természetben fellelhető) összetevőt tartalmaz, már feldolgozottnak minősül.
Mi a baj a feldolgozott élelmiszerekkel?
A feldolgozott és ultrafeldolgozott ételekben különféle kivonatok, adalékanyagok találhatóak, amik többségéről tudjuk, hogy károsítják az egészségünket. Egy-egy termékben mindig adott, milyen határértéket nem léphetnek át az adalékanyagok. A többség viszont nem csak egyféle feldolgozott élelmiszert fogyaszt, és azt sem figyeli senki, hogy átlépjük-e a maximális, ajánlott mennyiséget. A feldolgozott élelmiszerek jelentős mennyiségű sót, cukrot, tartósítószert, valamint telített- és transzzsírokat tartalmaznak. Ezek növelik a koleszterinszintet, rugalmatlanná teszik az érfalakat és számos betegségre, köztük daganatos elváltozásokra is hajlamosítanak.
Sajnos nagyon szomorú adatokkal rendelkezünk mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében, ha feldolgozott élelmiszerekről van szó.
Bár a tendencia nem olyan régi, csupán néhány évtizedes, de egyes becslések szerint a modern nyugaton az étrendünk 60-90%-át is kiteszik a feldolgozott ételek. Ez tehát azt jelenti, hogy egy átlagos étrendben 10-40% közé tehető a természetes élelmiszerek fogyasztásának aránya. És még csodálkozunk, hogy ilyen sok betegség üti fel a fejét a saját életünkben, vagy akár a közvetlen ismeretségi körünkben?
A kutatások azt sugallják, hogy ez az arány mindenki esetében nagyon káros, de különösen veszélyeztetettek a gyermekek, akiknek a szervezete fejlődésben van. Egy új tanulmány szerint azonban nem „csak” az egészségüket kockáztatják ezek a fiatalok, hanem a fizikai jólétüket, állóképességüket, és úgy általában véve a jövőjüket.
Rosszabbul teljesítenek azok a gyerekek, akik több feldolgozott élelmiszert fogyasztanak
A korábbi kutatások már összefüggésbe hozták az ultra-feldolgozott élelmiszereket a felnőttek szívbetegségének magasabb kockázatával. A mostani tanulmány azt is mutatja, hogy ezen ételek fogyasztása és a gyerekek alacsonyabb fizikai kondíciója között egyértelmű összefüggés található. Ez nem is olyan meglepő. Ha valaminek alacsony a tápértéke, viszont magas a kalóriasűrűsége, akkor az úgy vezet elhízáshoz, hogy közben minőségi éhezést szenved a test.
„Az egészséges táplálkozási és testmozgási szokások már nagyon fiatal korban kialakulnak” – mondta Jacqueline Vernarelli, a Sacred Heart Egyetem közegészségügyi mesterképzésének igazgatója.
„Fel kell hívnunk a szülők figyelmét, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a felnőttkori szív- és érrendszeri egészségügyi problémák kockázata között egyenes arányosság található.”
A kutatás során 1500 olyan gyermek adatait használták fel, akik 3-15 év közöttiek voltak. Kiderült, hogy azok az 5 éves, vagy annál fiatalabb gyermekek, akik rendszeresen feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak, rossz eredményeket érnek el a különféle sporttevékenységekben.
A legalacsonyabb pontszámmal rendelkezők átlagosan napi 273 kalóriát fogyasztottak ultra-feldolgozott élelmiszerekből. (Az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoztak a csomagolt rágcsálnivalók, reggeli gabonapelyhek, cukorkák, édesített gyümölcslevek és joghurtok, porlevesek és készételek, pl. pizza, hotdog és hamburger, valamint a csirkefalatok.)
Mi a helyzet az 5 év feletti gyerekekkel?
Az idősebb gyermekeknél a kutatók felmérték a szív- és érrendszeri alkalmasságot is. Kiderült, hogy azok, akiknek rendben voltak az eredményeik, kevesebb, mint napi 226 kalóriát fogyasztottak ultrafeldolgozott élelmiszerekből. (Ez kb. egy fél zacskó chipsnek, egy fél literes szénsavas üdítőnek, vagy egy kicsi jégkrémnek felel meg.)
Ne feledd el azt se, hogy bár a kapott kalóriaértékek hasonlóak, a kisebb gyermekek arányaiban kevesebb kalóriát igényelnek, mint a kamaszok, kiskamaszok. Pl. egy közepesen aktív, 5 éves kislány 1400 kalóriát, míg egy közepesen aktív, 15 éves lány már 2600 kalóriát igényel.
„Az erősen feldolgozott készételeket könnyű bedobni az iskolatáskába, kutatásunk is mutatja, mennyire alapvetőnek kellene lennie az egészséges ételek bekészítésének a gyermekek számára” – magyarázta Vernarelli. „Erre a rutinra a szülőknek úgy kellene tekintenie, mint a megtakarításokra. Most olyan döntéseket hozunk, amelyek gyermekeink jövőjét alapjaiban meghatározzák majd.”