Ugyanez igaz a terápiára is
Szerintem önmagában terápiára járni még nem öngondoskodás, csak nagyon jól hangzik kimondani. Az igazán nehéz része az, amikor kijövök onnan, és megpróbálom a gyakorlatban is alkalmazni azt, amiről beszéltünk. Amikor felismerem ugyanazokat a rossz mintákat egy veszekedés közben. Amikor megpróbálok másképp reagálni, mint húsz vagy harminc éve automatikusan tenném. Ez fárasztó, sokszor kellemetlen, és egyáltalán nem fotogén.
Az is öngondoskodás, amikor végre komolyan veszem a saját határaimat. Amikor belátom, hogy elfáradtam, és nem próbálom még két napig bizonygatni magamnak, hogy „ezt még kibírom”. Régebben a pihenést gyakran lustaságnak éreztem. Ma már egyre inkább úgy gondolok rá, mint a megelőzés egyik formájára.
És nem, nem kell hozzá szabaddá tennem egy napot és lefoglalnom egy spa kezelést, néha bőven elég kikapcsolni az értesítéseket a telefonomon, és kimenni sétálni egyet a parkba.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
