A szívem minden nap tele van hálával
Mindig türelmes és elnéző voltam vele, de most már egészen másként tekintek a korábban esetleg bosszantónak titulált helyzetekre is. Amikor éjjel többször felkel és ezzel minket is felébreszt, amikor front van és teljesen elbizonytalanodik, elakad mindenhol, akkor azt nem mérgelődéssel élem meg, hanem úgy, hogy milyen jó, hogy még itt van velünk.
Nem mondom, hogy nem hiányzik a régi életünk: a hosszú erdei túrák, a közös rohanások, a kergetőzések, de megtanultunk újfajta örömöket keresni. Egy lassú séta a réten, egy szaglászás után megtalált jutifalat, egy köhögés nélkül eltelt nap – mind ugyanolyan értékessé vált.
Vak kutyával élni teljesen új szokásokat hoz a család életébe. Semmi veszélyes nem maradhat a padlón és fontos mindig ugyanoda visszatenni a tárgyakat a lakásban, különben esély sincs a biztonságos és könnyed közlekedésre. Ez az alkalmazkodás egyszerre nehéz és felemelő, mert közben megtapasztalhatod, hogy a kapcsolatotok erősebb, mint bármilyen fizikai korlát. Ő nem szavakkal, hanem a puszta létezésével tanított meg minket arra, hogyan kell igazán szeretni, elfogadni és értékelni azt, ami most van. Itt lehetünk együtt a jelenben – emlékeztet rá újra és újra minket is. Olvass még a témában
