A Facebook-on tiltólistára küldhetnek! Így előzd meg.

Ha nem akarsz tiltólistára kerülni, akkor nem árt a közösségi oldalon mellőznöd a legidegesítőbb szokásokat, ezekkel ugyanis az őrületbe kergetheted az összes ismerősödet. 

Elég nagy baki, hogy ha valami kicsit is tetszik, azt egyből, gondolkodás nélkül megosztod. Ha egyáltalán nem jellemző rád az adott idézet, nem hasznos az infó, vagy éppen csalás az egész, akkor nyilván semmi értelme nincs, hogy ily módon gyarapítsd az üzenőfalad hosszát.
Nem elég, hogy a főoldal tele lesz hasztalan látnivalókkal, az adatlapodat se lehet majd átlátni, tehát aki tényleg rád kíváncsi, az nem tud majd eligazodni az okosságok tömkelegében.

Némileg talán már visszaszorulni látszik, de még mindig van olyan, akit érdekel az indián neve, vagy, hogy milyen mesefigura a valóságban.
Ezek az alkalmazások szintén teleszemetelik az üzenőfalat, hiszen egyetlen céljuk a sokszor nem is olyan bújtatott információszerzés, illetve a reklámozás, amit te ingyen biztosítasz számukra. 

Sokan nem bírják ki, ha nem róluk van szó a környéken, ezért aztán állandóan nyilvánosan üzengetnek, legyen szó az éppen aktuális, egyáltalán nem a közösségre tartozó információ megosztásról, vagy éppen a nem kedvelt személy lehordásáról. 

Ennek az égvilágon semmi értelme, ráadásul mindenki átlát a szitán és jól tudja, hogy csak imponálni akarsz, a külvilág által igyekszel önbizalomra és támogatásra szert tenni. Hidd el, senkit sem érdekel a percenként változó (legtöbbször negatív) véleményed! 

Eléggé szemet szúr, ha egy hetes kapcsolat után mást sem látni az üzenőfalatokon, mint szerelmes üzeneteket, romantikus képeket – természetesen naponta minimum ötöt. Egy hét után még amúgy sem lehetsz ennyire szerelmes, de ha mégis így van, akkor nincs szükséged rá, hogy ezt a külvilág is kövesse. Nem arról van szó, hogy irigylik a boldogságodat, hanem egyszerűen nem tartozik másra a ti legbensőbb magánéletetek. 

Ha tényleg csak a szerelmednek szánnád az üzenetedet, akkor megelégednél a privát levelezéssel és nem lenne rá igényed, hogy mindenki rajtatok csámcsogjon. 

„Írj, ha unatkozol”, „küldd el ezt a számot és megmondom, mit szeretnék tőled”, „like, ha hiányzom” stb. A sort sajnos tényleg a végtelenségig folytathatnánk. 

Az ilyen és effajta kiírásokkal tökéletesen bebizonyítod, hogy magányos vagy, unatkozol és maximálisan mások támogatására szorulsz. Ha valaki írni szeretne neked, akkor meg fogja tenni felhívás nélkül is, ha pedig nem tudsz mit kezdeni magaddal, akkor sokkal jobb, ha te ragadod meg a klaviatúrát és pötyögsz néhány sort az illetőnek.

Kép a reggeli kávédról, az edzőcipődről, az új rúzsodról, a frissen sült süteményedről és természetesen az időjárásról: ezek megint csak olyan megosztások, amik miatt hamar tiltólistára kerülhetsz. 

Mondhatod, hogy „akit nem érdekel, az ne nézze”, de a valóság az, hogy ha túlzásba esel, akkor még az sem fogja minden megosztásodat figyelni, aki egyébként nagyon is érdeklődik irántad. 

Nincs értelme albumokat megtöltened a fotóiddal, ha legtöbbjükön teljesen ugyanúgy nézel ki. Egész biztos, hogy a több százból ki tudsz választani négyet-ötöt, s ha ezeket teszed fel, máris sokkal élvezetesebbé tetted a böngészést az ismerőseid számára. Mindig ellenőrizd, mit osztasz meg, hiszen értelmetlen rossz minőségű, elmosódott, jelentéktelen tárgyakról, helyszínekről készült fotókat megosztanod. Ezeket senki sem élvezi és senki sem néz végig, csak a helyet foglalják.

Jó megtalálni a rég elfedett ismerősöket, megnézni a kiszemelt képeit és üzenetet váltani a fontos személyekkel. A közösségi oldal tényleg szuper dolog, feltéve, hogy arra használod, amire eredetileg kitalálták…