Ahogy megérkezik az ősz, és a levelek rozsdás színekbe borulnak, számomra hirtelen egészen különleges varázsa lesz egy tányér gőzölgő levesnek. Egy kanálnyi belőle, ami előbb felmelegíti a kezed, aztán belülről is átölel.
Gyerekként a húsleves volt számomra az évszakoktól független „menedék”. Már az illata is a biztonságot, az otthont és az odafigyelést szimbolizálta. Ott volt benne a hétvégék nyugalma, a mamám és anyukám szeretete, a közös ebédek lármás, de meghitt pillanatai. A rántott leves volt a másik nagy kedvencem – egyszerű, de számomra tökéletes.
A levesek azóta is elkísérnek. Ahogy egyre idősebb lettem, úgy tárult ki előttem a levesek valójában elképesztően színes világa is – ma már a klasszikus ízek mellett helyet kapnak az új, izgalmas, színes, fűszeres változatok is, amelyek nemcsak táplálnak, de gyógyítanak is. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. szeptember 25. a numerológia szerint: anyagi egyensúly
„Még a kórházi ágyban feküdtem, mikor megkérdezte, mikor jön a második gyerek” – Anyák mesélnek a legdurvább elvárásokról
„Kövér vagyok és utálom magam” – amikor a társadalom azt várja, de nem megy az önelfogadás
Tegnap még szeptember volt, holnap meg már karácsony?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
