Biztosan te is beleestél már az impulzusvásárlás hibájába, amikor meggondolatlanul adtál ki pénzt valamire, pedig nem kellett volna. Hogy miért cselekszünk így, arra több elmélet is létezik. Tudatosnak és felelősségteljesnek gondolod magad, aki képes kézben tartani többek között a pénzügyeit is, mégis bedőlsz az érzésnek, hogy szükséged van az ötödik nude színű rúzsra vagy a tizedik kis fekete ruhára. Nem vagy egyedül. De miért eresztjük olyan könnyen szélnek a nehezen megkeresett pénzünket? Látszólag teljesen logikátlan döntés. Íme, öt lehetséges magyarázat a jelenségre.
Az Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Nyugdíjemelés 2027: mennyivel nő a nyugdíj és mikor érkezik az emelt összeg
1/5 Azonnali jutalom élmény
Biztosan veled is előfordult, hogy egy zsúfolt nap folyamán nagyon megéheztél és nem volt türelmed kivárni, míg hazaérsz, gyorsan vettél valami kevésbé egészséges és nem is túl finom dolgot, csak hogy azonnal megszűnjön a kínzó éhség.
Sokan részesítik előnyben a kisebb, ám azonnali jutalmat, a késleltetett, nagyobb jutalommal szemben. Ők azok, akik hamarabb elcsábulnak és hirtelen felindulásból vásárolnak, nem képesek spórolni, hogy később valamikor megfontoltan költsék el a pénzüket. A jobb impulzuskontrollal rendelkező emberek képesek késleltetni vágyaikat és ezért jobban bánnak a pénzzel is.
2/5 A szűkösség elve
A szűkösség elve egy közgazdasági elmélet, amely a kereslet-kínálat kapcsolatát vizsgálja. A pszichológia területére alkalmazva az elv alapvetően azt állítja, hogy minél kevésbé elérhető valami, annál kívánatosabbá válik. Egyesek úgy élik meg ezt a helyzetet, hogy kényszert éreznek a vásárlásra attól való félelmükben, hogy lemaradnak a kiszemelt termékről.
Online vásárlásnál különösen felfokozható ez az állapot, amikor a termék alatt olvasható, hogy már csak két darab elérhető belőle vagy a leértékelés korlátozott idejű. Tudjuk, hogy ezek impulzust keltő trükkök sok esetben – nem két darab elérhető, hanem egy egész raktárnyi, csak ezt írják ki és az akciók is ismétlődnek - de van, aki könnyen bedől nekik.
A közgazdaságtanban elsüllyedt költségnek nevezik azokat a kiadásokat, amelyeket már nem lehet visszaszerezni, például egy vállalkozáshoz megvett gép vagy eszköz. A mindennapi életben is vannak ilyenek és ezek lehetnek meggondolatlan döntések eredményei is. A rosszul felhasznált idő, erőfeszítés vagy a feleslegesen kiadott pénz mind haszontalanul elsüllyedt költség.
Konkrét példán érzékeltetve talán még érthetőbb. Veszünk egy drága bérletet egy edzőterembe. Nem használjuk ki a tagságot, mégis fenntartjuk és fizetjük a havi díjat, mert nem akarjuk elbukni a beugrót. Ugyanez a helyzet, ha kabátot nézünk a plázában, de nem találunk kedvünkre valót, mégis veszünk valami felesleges dolgot. Mindezt azért, hogy legyen valami eredménye a ráfordított időnek, utiköltségnek, energiának.