Ahhoz, hogy megértsük, miért volt ez az időszak egyszerre próbatétel és felszabadulás, érdemes kicsit közelebbről megnéznünk, milyen szokások uralták a várakozás idejét:
Az elcsendesült konyhában a természet tiszta ízei bukkantak fel
Amikor beköszöntött a hamvazószerda, a régi konyhákban szó szerint elcsendesült a sercegés. A zsiradékokat, húst, sőt gyakran a tojást és a tejtermékeket is száműzték az asztalról, helyüket pedig átvették a jól tárolható téli és a már szedhető, friss tavaszi növények. Ez az időszak ugyanakkor nem feltétlenül a nélkülözésről, hanem sok esetben a kreativitásról szólt: az asszonyok bámulatos ügyességgel varázsoltak laktató fogásokat abból, amit a föld és a kamra mélye biztosítani tudott. Népszerűek voltak a különféle kásák, az igazi böjti csemege pedig a csíramálé volt, amely a búzacsíra természetes édességével pótolta a desszertet. Az étrend alapját a savanyú káposzta, az aszalt gyümölcsökből készült levesek és a különféle tésztafélék, például a mákos vagy diós csík biztosították.
Bár a szigorú népi szokások sokat finomodtak, a katolikus egyház ma is tartja a mértékletesség irányelveit, különösen hamvazószerdán és nagypénteken. Ezeken a napokon a hívőket arra kérik, hogy egyetlen teljes étkezésre korlátozzák magukat, de további két alkalommal fogyaszthatnak ételt anélkül, hogy teljesen jóllaknának. Olvass még a témában
Négyféle „részeg típus” létezik, te melyikbe tartozol?
A Mérleg-szezon inspirációi: kuckózós tónusok és esztétikus dekorációk a harmonikus őszi otthonért
6 dolog, amire a 40-hez közeledve végre nem vagyok hajlandó több energiát pazarolni
Ez az, amit mások gyakran félreértenek benned a csillagjegyed szerint
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
