A húsfogyasztás talán még sosem képezte annyira aktívan a viták tárgyát, mint most. Az arany középutat sajnos csak kevesen találják meg, pedig mint minden más, úgy a húsfogyasztás sem kizárólag fekete, vagy fehér. De az alábbi érdekességek talán téged is elgondolkoztatnak!
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/4 Már ideológia is épült a húsfogyasztási szokásainkra
A karnizmus fogalmát Melanie Joy alkotta meg 2001-ben egy komoly kutatómunka eredményeképpen. Az elnevezés egy ideológiára, hitrendszerre utal, ami elősegíti, hogy az emberek állati termékeket fogyasszanak, illetve bizonyos állatok húsát, váladékát, tejét megvásárolják.
A karnizmus (ami egyfajta fajizmus) azt feszegeti, hogy miért érezzük természetesnek, magától értődőnek sőt, helyesnek a húsfogyasztást, miért tartjuk normálisnak bizonyos állatok kihasználását, míg más fajokat kedvtelésből tartunk és szertetettel nevelünk. Kiváló példa erre a minden évben megrendezésre kerülő kínai kutyafesztivál, ami számos nyugati országban gyomorforgató állatkínzás, helyben viszont teljesen normális és elfogadható.
Mindezzel szembeállíthatjuk a hazai disznóvágást, ami hagyományos és hétköznapi dolog, holott bizonyított tény, hogy egy disznó legalább olyan értelmes állat, mint egy kutya (sok felmérés szerint okosabb is). A karnizmus tehát azt feszegeti, mi alapján és kik döntenek arról, hogy melyik állat lesz haszonállat, tehát ehető, és mitől függ az, hogy az emberek hogyan tekintenek a húsra: alapanyagként, vagy állatként.
2/4 A húsfogyasztás nagymértékben hozzájárul a környezetünk károsításához
Mégis hogyan függ össze a húsfogyasztás a környezetvédelemmel? Valójában nagyon szorosan. Sajnos mindmáig kevesen tudják, de a húsipar fenntartása még annál is több káros anyag kibocsátással jár, mint amit a Földön a teljes közlekedéssel produkálunk. Édesvizünk kb. egyharmada megy el arra, hogy az állatokat itassuk, megfelelően higiéniai körülmények között tartsuk és húsukat feldolgozzuk.
1 kilónyi hús „előállításához” kb. 14 kg gabona szükséges, aminek a megtermeléséhez bizony rengeteg földre van szükség. Viszont 1 kg hús sokkal kevesebb ideig és kevesebb embernek elegendő, mint 14 kg gabona, tehát az állattartás környezetvédelmi szempontból egyáltalán nem gazdaságos.
Nem kifejezetten magunknak írtjuk az esőerdőket és égetjük fel a természetes növénytakarót azért, hogy gyermekeink számára termőföldhöz jussunk, hanem azért, hogy az állatokat, akiknek a húsát elfogyasztjuk, etethessük.
3/4 A feldolgozott húsok rákkeltőnek lettek besorolva
Magyarországon különösen sok húst, azon belül is feldolgozott húskészítményt fogyasztunk. Ezzel párhuzamosan nagyon kevesen tudják, hogy a WHO egy néhány éve kiadott közleményben ezeket az ételeket a „rákkeltő” és a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta.
Ebben a tanulmányban kifejtik, hogy a vezető rákkeltő termékek közé tartoznak a feldolgozott hústermékek (szalámik, májkrémek, virslik stb.) pontosan úgy, mint a cigaretta, vagy éppen az alkohol.
A felméréseik alapján már napi 50 gramm feldolgozott húskészítmény is 18%-kal növeli a bélrák kialakulásának esélyét. A rákkeltő hatást elsősorban a nitrites pácolásnak, a füstaromának és a sok-sok ízfokozónak, adalékanyagnak tulajdonították.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vörös húsokat a „valószínűleg rákkeltő” csoportba sorolták, tehát, ha a húsfogyasztást vesszük alapul, neked is sokkal érdemesebb a friss, feldolgozatlan termékeket vásárolnod, mint a készételeket.
