Valentin-napként terjedt el, de Szent Bálint napja az előtt is ismerős volt a keresztény kultúrkörben, hogy a virág- és édességárusok nyugatról áthozták volna a szerelmesek napjához fűződő hagyományokat. Most hét olyan dolgot kötöttünk csokorba, amit talán te sem tudtál Bálint, vagy ha úgy tetszik, Valentin napjáról.
Római eredet
Február 14-e már az ókori Rómában is ünnepnapnak számított, a rómaiak ekkor ünnepelték a várost a legenda szerint alapító testvérpárt, Romolust és Rémust, akiket egy farkas szoptatott a Lupercal nevű barlangban – ennek megfelelően az ünnep neve is Lupercal ünnep volt, de Faunus isten napjának is tartották február 14-ét.
Szokás volt, hogy a fiatal lányok ilyenkor Juno templomába menjenek, és ott meghallgassanak egy szerelmi jóslást.
Szent Bálint legendája
A hagyomány szerint Szent Bálintot azért választották a jegyesek és ifjú házasok védőszentjévé, mert a püspök a 14. században keresztény szokás szerint adta össze a szerelmes párokat, még a katonákat is, akik pedig a császári rendelet értelmében nem vehettek volna asszonyt maguk mellé.
Bálint azonban szembeszállt a hatalommal, összeadta a szerelmeseket, a fiatal házasokat pedig saját kertjéből származó virággal ajándékozta meg.
Az első üdvözlőlap
A Valentin-napi üdvözlőlap küldése is Szent Bálint történetéhez vezethető vissza. A legenda szerint a kivégzés előtt álló püspök a börtönben töltött idő alatt visszaadta börtönőre vak lányának a látását, kivégzése hajnalán pedig levelet küldött a lánynak, amit így írt alá: a te Bálintod.
Innen ered az angolszász kultúrában ismert üdvözlőlapokon látható felirat, a Be My Valentine, azaz a legyél az én Valentinom.
Szerelem és epilepszia?
Szent Bálint egyébként nem csak a jegyesek és fiatal házasok védőszentje, hanem a lelki betegeké is, ami tekintve, hogy a szerelem milyen fájdalmas tud lenni, talán nem is meglepő.
Érdekesebb, hogy a püspököt tartják a „nyavalyatörésesek”, azaz epilepsziások védőszentjének is, és régebben gyakori volt, hogy az epilepsziában szenvedők bálintkeresztet viseltek a nyakukban.
Japánban kicsit máshogy megy
A Valentin-nap hagyománya mára az egész világon elterjedt, de nem mindenhol egyformán. Japánban például február 14-én a nők ajándékoznak csokoládét a számukra kedves férfiaknak, amit azok egy hónappal később, március 14-én, a Fehér Napon fehér csokoládéval viszonoznak.
Április 14-ét pedig az úgynevezett Fekete Napnak tartják, amikor azok, akik nem kaptak csokoládét, fekete szósszal leöntött tésztát esznek, így gyászolva az elmaradt ünnepet.
Az olaszok romantikáznak
Az olaszok persze megadják a módját a Valentin-napnak. Többnyire vízparton, vagy hidaknál szokás ilyenkor találkozni, ahol a párok egy rácsra vagy biciklitárolóra lakatot zárnak, amire ráírják a nevüket.
A lakathoz tartozó egy-egy kulcsot ez után a pár mindkét tagja a vízbe dobja, miközben kívánhat valamit.
Babonák és népi megfigyelések
A magyar hagyomány szerint ha február 14-én hideg, de száraz az idő, akkor jó termés várható.
A hagyomány úgy tartja továbbá, hogy Bálint-napján térnek vissza a vándorló vadgalamok, és hogy ezen a napon választanak párt maguknak a verebek.
