A kert nem csupán növények összessége. Egy egészséges és „élő” kertben kell, hogy legyenek állatok, méghozzá rengeteg állat. Hozzátartoznak a természetes sokféleséghez, különféle feladatokat látnak el, és bizony nem csak bosszantó kártevők, hanem sokat segítenek is. A darazsaknak bár elég rossz hírük van, a méhekhez hasonlóan értékesek, nélkülük nem lehet teljes a kert.
Veled is megtörtént már, hogy rámordultál valakire, hogy hagyjon békén, esetleg sikítottál vagy kiabáltál, mert veszélyben érezted magad, de azért te sem örülnél, ha emiatt agresszívnek vagy hisztérikának könyvelnének el. Miért véljük igazságosnak, hogy ha feltűnik egy darázs valahol, az első gondolatunk az legyen, hogy elpusztítsuk, mert biztosan veszélyes.
A közhiedelemmel ellentétben a darazsak egyáltalán nem agresszívek, egyes fajai kifejezetten konfliktuskerülők, és nem támadnak az emberre ok nélkül, igazából okkal sem gyakran.
Valójában egyes méhek (pl.: a háziméh) sokkal „forrófejűbbek”. A darazsak csak abban az esetben szúrnak, ha az életüket akarják menteni, mert például a figyelmetlenségünk miatt szorult helyzetbe kerültek. Ha nem próbáljuk ijesztően, vadul kapálózva hessegetni, hanem nyugodtak, mozdulatlanok maradunk, és békén hagyjuk, rövidesen tovább fog állni. Gyermekedet és magadat is úgy tudod a leghatékonyabban megvédeni, ha elsajátítod el a helyes viselkedést és ezt tanítod meg neki is.
A „bogaras kertész” története
Szerintem megérzik az ember energiáját, és a feléjük tulajdonított viselkedését. Velem előfordult már, hogy munkálkodás közben véletlenül megmozdítottam a lakhelyükül szolgáló eszközt. Igazából akkor derült ki számomra, hogy belefészkeltek, ezért a kirepülő felderítőktől elnézést kértem és megnyugtattam őket, hogy nem ártó szándékkal közelítettem. Határozottan azt éreztem, hogy „megértették”, semmiféle támadószándékot nem tapasztaltam, tettek néhány kört, és visszatértek a helyükre.
A mérnökök, a kézművesek és a többiek
A becslések szerint 100- 200 darázsfaj él Magyarországon – szívszorítóan rövid ideig – , és ezek többsége jelentős szerepet játszik a kertek ökoszisztémájában. Vannak köztük magányos farkasok, mint a lopódarázs, és a fürkész darázs, és akadnak társaságot kedvelők, mint a kecskedarazsak, déli papírdarazsak, akik a méhekhez hasonlóan kolóniákba csoportosulnak és papírmasészerű fészket építenek. Engem ezek a tökéletesen megszerkesztett „kaptárfészkek” is lenyűgöznek, hát még az a precíz fazekasmunka, amivel a lopódarazsak készítik sárbölcsőiket „kicsinyeiknek”.
Ez a filigrán darázsféle abszolút ártalmatlan jószág, szinte képtelenség kiprovokálni, hogy megszúrjon, tehát ha kis anyagszarkofágokat találsz valahol, szükségtelen bántanod. A fullánkját egyébként csak arra használja, hogy a pete táplálékául szolgáló pókokat lebénítsa. A fürkész darazsak is lelkifurdalás nélkül gyérítik a rovarállományt parazitoid életformájuk miatt. A lárvák ugyanis egy másik faj egyedét használják gazdatestnek a fejlődés során.