– Kértem, hogy találkozzunk és beszéljük meg a történteket, hátha tudok segíteni valamiben, hátha meg tudom győzni a feleségét arról, hogy köztünk még tényleg nem történt semmi – hirtelen sírni kezdett. – De nem érkezett meg a megbeszélt időpontban. Aggódni kezdtem, és nem alaptalanul, a busz alá esett… Állítólag baleset történt, de én… De szerintem… Szerintem…
„Pörkölttel etette a 7 hónapos babámat”: amikor a nagyszülő átlépi a határt
– Öngyilkos lett – fejeztem be a mondatot.
– Igen – zokogta. – És végső soron én tehetek róla… Én tehetek róla, hogy majdnem meghalt…