És lehet, hogy valami mást is észreveszel: azt, hogy örülnél, ha bizonyos emberek nem térnének vissza az életedbe.
Vannak persze barátságok, amelyek kiállják azt is, ha esetleg hónapokig sem beszélünk egymással, mégis ugyanonnan tudjuk folytatni. Most azonban sokan jönnek rá, hogy vannak barátságok, amelyeket talán nem érdemes fenntartani.
Vajon rosszul kellene éreznünk magunkat emiatt?
Míg az emberek évek óta tudják, hogy a barátságok vitathatatlanul jót tesznek az egészségünknek, a szakértők szerint természetes, hogy az ismerősök, sőt a barátok is kikopnak mellőlünk az utunk során, és emiatt senki nem érez bűntudatot. Ha később valóban hiányzik valaki, akkor mindig visszatérhetünk. De ha a kapcsolattartást kötelességnek vagy tehernek érzed, akkor azt nyugodtan veheted jelnek: talán ideje továbblépni. Olvass még a témában
„Ha van olyan barátod, akivel nem tartottad a kapcsolatot a járvány idején – ha nem érezted szükségét annak, hogy rákérdezz, hogy van, és ő sem jelentkezett be nálad –, akkor érdemes lehet hallgatni az ösztöneidre ”– mondja Suzanne Degges-White, a Northern Illinois Egyetem tanácsadó professzora.
„Nem minden barátság célja az, hogy örökké tartson.”
Shasta Nelson, a San Franciscó-i szerző és szónok, aki a barátságra szakosodott, egyetért azzal, hogy „teljesen normális, hogy a kapcsolatok egész életünk során jönnek és mennek”. Lehetetlen kapcsolatban maradni minden egyes barátunkkal, akiket az életünk során szerzünk, mondja. Különösen, ha az életkörülményeink változásával új kapcsolataink is születnek, például, mert költözünk vagy munkahelyet váltunk.
