Miért?
A szép, okos egyetemista lányom megismerkedett egy – nála 15 évvel idősebb - munkanélküli, gyakorlatilag hajléktalan drogos semmirekellővel. Egy éven belül kimaradt az egyetemről és ő is az utcán élt, függőként. A férfi azóta börtönben ül, mi pedig egyik addiktológiai kezelésről a másikra visszük a gyereket. Mit rontottam el?!
Hoppá
Ez a fiú nem volt szörnyű. Jól öltözött, atletikus volt, emellett rendes, céltudatos és illedelmes. Hogy mi volt vele a gond? Csak annyi, hogy meleg volt - azonnal láttam rajta - de a lányom odavolt érte. Nem szóltam bele, hál’ istennek hamar rájött a lányom is hogy valami nincs rendben és a mai napig barátok.
Olvass még a témában
A hippi
A lányom – huszonévesen – hazahozott egy nyegle hippit. Szakadt cuccok, gördeszka, béna bajusz, hosszú haj, utáltam a gyereket, amint megláttam. Most, tíz évvel később a családi vállalkozásban dolgozik, a lányom szerető férje és az unokáim odaadó apja. Nem szabad első látásra ítélni.
A cikk folytatódik, lapozz!
