Megérkezett a tél, és magával hozott néhány kedvenc illatot. Fűszeres fahéjat, sült almát, aromás narancsot – és ezzel együtt az elmúlt karácsonyok gyönyörű emlékét. Ha meggyújtasz egy illatos mécsest vagy beleszippantasz egy pléhdobozba, amelyben frissen sült gyömbéres mézeskalács hűl, a mély lélegzet visszaröpít az időben, és filmszerűen élénk képeket idéz fel. Vajon miért van az, hogy ilyen erősen feleleveníti a múltban történt jelentős eseményeket egy-egy illat vagy aroma?
Ezt váltják ki az illatok belőled
Az egyszerű érzékszervi jelenség – vagyis a szaglás – komplex csomagot generál, vagyis érzelmeket indít be és emlékeket kezd vetíteni az agyban. A válasz valószínűleg az agyi anatómiában rejlik. A bejövő szagokat először a szaglógolyó észleli, ami az orr belsejében kezdődik, és az agy elülső lebenyén folytatódik. Az idegrostokkal teli szaglógomb szoros kapcsolatban áll azzal a két agyi területtel, amelyek erősen érintettek az emocionális észlelésben és az emlékek megőrzésében. Ez az amigdala és a hippocampus.
Meglehetősen furcsa, de a három másik fontos érzékszervi tapasztalás – a látás, hallás és tapintás – ingerei nem futnak át ezeken az agyterületeken. Ez lehet az oka annak, hogy a szaglás minden más érzékelésnél sikeresebb a múltban történt események felidézésében.
Kép forrása: gpointstudio/Depositphotos.com
Tíz évvel ezelőtt a Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták egy kísérletben, hogy van-e korreláció a memória érzelmi intenzitása és az amigdala aktivitása között. A résztvevő személyek először egy adott parfüm által kiváltott pozitív emléket írtak le, majd bementek a laborba, ahol MRI vizsgálat várt rájuk. Az agyi szkennelésen mind a vizuális, mind a szaglás által keltett ingerek agyi frekvenciáit elemezték. Az elsődleges ingert kiváltó szag idegi reakciója a temporális lebenyben – vagyis az amigdala-hippocampus területén – volt a legnagyobb. A kísérlet tehát bizonyította, hogy az illatok nagyon erős emlék-előhívóként működnek.
A szag provokatívabb, mint a kép
Számos viselkedéspszichológiai tanulmány alátámasztotta, hogy a szagok élénkebb érzelmi lavinát indítanak el a pszichében, mint mondjuk az adott tárgykör verbális vagy képi leírása. Ez azt jelenti, hogyha azt mondják neked, sült hekk, vagy mutatnak egy képet róla, az kevésbé indítja be az emlékezést. Ha viszont az orrodba kúszik a jellegzetes sült hal szaga, akkor egyből elárasztanak a balatoni nyaralásaid emlékképei. Az illatok tehát markánsan motiválják az önéletrajzi memóriádat, idegi szinten mindenképpen.
Egyes kísérleti eredmények azt is igazolták, hogy a szagok által keltett emlékeket az agy részletesebben és élesebb vizualitással, vagyis jobb minőségben és képszerűségben hozza elő.
Sajnos a szagok a negatív eseményeket ugyanolyan vehemensen felelevenítik, mint a pozitívakat. Ezt leginkább a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegeknél figyelték meg, akik hatalmas traumán estek át. Az esettanulmányok háborúban résztvevő volt katonáknál számoltak be arról, hogy milyen fizikai rosszullétet generált náluk a dízelolaj vagy az égés szaga. Mindegyiküknél zavaró emlékek törtek fel, émelygés és bűntudat ébredt bennük a szagkísérletek során.
Az állatokkal ellentétben az emberek fő érzékelő rendszere úgy alakult ki az evolúció során, hogy inkább a látásukra támaszkodnak. Ám ne feledd el, hogy a szaglásod fontosabb lehet, mint gondolnád! A következő hetek ezt minden bizonnyal be is bizonyítják, hiszen itt van a tél: tele jó illatokkal, jó érzésekkel és jó emlékekkel.