Aludj csak, én álmodom!
Sandra Bullock 1995-ös romantikus vígjátéka az a film, amit én személy szerint az év bármely szakában boldogan megnézek. Ilyenkor, ősz végén, tél elején már lesem, hogy mikor adják a tévék, hiszen bármelyik részbe örömmel bekapcsolódom. Lucy jegyet árul az állomáson, ahol minden nap felbukkan egy rejtélyes idegen, a lány pedig ismeretlenül is beleszeret. Elkezd álmodozni róla, míg nem egy nap a férfi a vonat alá esik, Lucy pedig megmenti. A kómában fekvő férfi családja azonnal befogadja a magányos lányt, aki az ünnepek közeledtével egyre inkább vágyakozik egyre. Tündéri film arról, hogy az advent néhány hete alatt akár igazi kis csodák is történhetnek.
A szív bajnokai
Még egy Sandra Bullock-film, amiből kifejezetten emlékezetes maradt számomra a hálaadás jelenet. A tehetős Tuohy-család otthonába fogad egy hányattatott sorsú, de az amerikai futballban tehetséges fekete fiút, ezzel megbotránkoztatva környezetüket. A fiú, Michael hálaadás estéjén, életében talán először kap rendes, ünnepi vacsorát, így a család, aki már megszokta, hogy az ünnepet meccsnézéssel tölti, hirtelen azon kapja magát, hogy a feldíszített asztal körül újra megéli az ünnepet. Megható jelenet egy megható filmből, amit ráadásul igaz történet ihletett.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
