A kismalac
A legfurcsább dolog, amit pár éves ablakmosó pályafutásom alatt láttam, az egy csüngőhasú kismalac volt, egy puccos irodaházban. Modern előadótermek, egyszemélyes irodák, tárgyalók és bumm: egy malac, a saját szobájában, ami neki volt berendezve. Biztos valamelyik nagyfőnöké lehetett, de akkor is furcsa, hogy „külön irodája” volt a röfinek is.
A furcsa ház
Egy nagy, modern családi ház ablakait mostuk, amit a mai napig emlegetünk. A redőny nagyon nehéz fémredőny volt, de tényleg olyan, ami egy zombi apokalipszis esetén is védelmet nyújtana. Amikor a tulaj – egy középkorú férfi – felhúzta a redőnyöket, láttuk, hogy az egész ház teljesen üres. Egyetlen bútordarab vagy tárgy sem volt egyik helyiségben sem, csak egy franciaágy a hálóban, semmi más. A férfi egyetlen szót sem szólt hozzánk, csak csendben nézte, ahogy dolgoztunk és olykor odamutatott, ha úgy látta, maradt az üvegen egy pici folt.
Olvass még a témában
A mell
Egyszer egy irodista hölgy – aki addig a kolléganőivel vihorászott is susmogott – odaszaladt az ablakhoz, felhúzta az ingét és megmutatta a melleit. A kollégáim odalettek volna, de én friss házas voltam és a feleségem otthon várt a kéthónapos babánkkal, így sajnos nem értékeltem eléggé az ingyen sztriptízt.
A cikk folytatódik, lapozz!
