Ez a néhány másodperces, szinte automatikus mozdulat annyira begyakorlott, hogy fel sem tűnik, pedig a pszichológusok szerint pontosan ezek az önkéntelen szokások árulják el a legtöbbet arról, hogyan dolgozzuk fel a napunkat.
A hazaérkezés ugyanis nem egyszerű fizikai esemény, hanem egyfajta átmeneti pillanat két szerep, a munkahelyi vagy külvilági én és az otthoni én között. Az agyunk ebben a pár másodpercben próbálja meg lezárni az egyik üzemmódot, és bekapcsolni a másikat, és ehhez mindannyian kialakítunk egy saját kis rituálét, még ha nem is tudatosan.
A telefon: a kontroll utáni vágy
Akik hazaérve szinte reflexből a telefonjukhoz nyúlnak, gyakran nem is a tartalom miatt teszik ezt, hanem azért, mert a készülék a biztonságérzet szimbóluma lett. Egy gyors pillantás a kijelzőre megerősíti, hogy semmi sürgős nem történt, amíg úton voltak, és hogy a világ továbbra is kézben tartható. Ez a mozdulat sokszor nem a figyelemfüggőségről szól, hanem arról, hogy valaki nehezen engedi el a kontrollt, és a napja végén is szüksége van egy megerősítésre, hogy minden rendben. Olvass még a témában
„Azt hittem, ott hal meg a műtőasztalon” – Sebészek mesélik el a legijesztőbb élményeiket
Feladtam, vagy csak rugalmasan alkalmazkodtam? Így válts nézőpontot
Egy jegeskávé miatt is alkalmatlannak tarthatnak egy állásinterjún?
„Ha ezt rendeli az étteremben, rögtön tudom, hogy igazából nem gazdag” – Ultragazdagok mesélnek arról, mi leplezi le, aki csak gazdagabbnak akar tűnni
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
