A tükör ugyanazt mutatja, a mérleg ugyanott áll, pedig a heti edzésterv és az étkezési napló makulátlan. Sok nő pontosan ezt a falat üti 35 és 45 éves kor között: a testsúly egyszerűen nem mozdul, hiába csökken a bevitt kalória.
1. Az inzulinérzékenység csendes romlása
A harmincas évek közepétől a sejtek fokozatosan kevésbé reagálnak érzékenyen az inzulinra, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi szénhidrát bevitele mellett is több inzulin szabadul fel a vérbe. Ez a hormon pedig nemcsak a vércukorszintet szabályozza, hanem közvetlenül gátolja a zsírsejtek zsírsav-felszabadítását is, vagyis amíg magas az inzulinszint, a szervezet szinte lezárja a zsírraktárakat. A National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) is felhívja rá a figyelmet, hogy az életkorral együtt járó inzulinrezisztencia az egyik leggyakoribb, sokáig tünetmentes anyagcsere-elváltozás. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy két, kalóriában azonos étkezés is teljesen más hormonális választ vált ki: egy fehérjében és rostban gazdag tányér sokkal kevesebb inzulinkilengést okoz, mint egy gyors felszívódású szénhidrátokból álló adag, még akkor is, ha a kalóriaszám papíron megegyezik.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
