Van egy bizonyos életkor, amikor a környezetünk elkezdi úgy kezelni a párkapcsolatot, mint egy lezárt kérdést. Ha valaki negyvenöt vagy ötven felett egyedülálló, sokan automatikusan feltételezik, hogy így is marad. Vannak, akik maguk is elhiszik ezt egy idő után.
A következő három történet szereplője már lemondott arról, hogy újra szerelmes lesz. Aztán az élet máshogy döntött.
„A kutyámnak köszönhetem a férjemet”
„47 éves voltam, amikor elváltam” – meséli a ma 56 éves Andrea. „A házasságom huszonkét évig tartott, és amikor vége lett, úgy éreztem, elfogyott bennem minden energia az újrakezdéshez.” Olvass még a témában
Nem minden toxikus, és nem minden trauma, ami kellemetlen volt neked – Ezért nem kéne ezekkel a szavakkal dobálóznunk
„Kedvencből egycsapásra idegen lettem” – a férjed családja nem a te családod
„Két napi előkészület, hogy egy délutánra egyedül hagyjam a gyerekekkel” – ha a férjed azt hiszi, kiveszi a részét a házasságból, küldd el neki ezt
„Minél zaklatottabb vagyok, a férjem annál inkább semmibe vesz” – ez nem ritka dinamika, de mi az oka?
Andrea szerint az első néhány évben nem is vágyott kapcsolatra. „Élveztem, hogy végre senkihez nem kell alkalmazkodnom. A gyerekeim már nagyok voltak, volt egy stabil munkám, és lassan kialakítottam egy olyan életet, amiben jól éreztem magam.”
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
