A férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út, ez nagyobb igazság, mint gondolnánk.
Undor
Jól főzök, szeretek főzni. Ennek ellenére a férjem mindig kritikus volt mindennel, amit elé raktam. Fintorgott, finnyáskodott, soha nem volt jó neki semmi. Anyósom híresen rossz szakács, az egész család egyetért, hogy nem a főzőtudomány az erőssége. Ennek ellenére a férjem nála mindig mindent eltakarított a tányérról és nyájas mosollyal köszönte meg neki a „finomságokat.”
Az utolsó csepp az volt, amikor az uram születésnapjára négy fogásos ebéddel készültem a kedvenc ételeiből, plusz háromféle sütit és egy tortát (!) is sütöttem. Mindenki elalélt az ételektől, ő pedig nem szólt semmit, egy „köszönöm” sem hagyta el a száját. Amikor elmentek a vendégek és kérdeztem, ízlett-e az étel, ő csak vállat vont. Kérleltem, hogy mondjon már valami kedveset, ha már napokig a konyhában robotoltam neki, mire annyit mondott: „Elment.” Másnap felhívtam az ügyvéd barátnőmet és elkezdtük előkészíteni a válást. Olvass még a témában
„Nem hittem el, mit látok a hekk fölött” – A legaranyosabb lánykérős sztorik
„Elvettem, mert ez tűnt logikusnak” – kijózanító gondolatok a nősülés mögötti motivációról
„Ha nekem van hobbim: rossz anya vagyok, de ha a férjemnek, akkor ő a szenvedélyének él” – Kettős mérce a nemek között
„Váláskor nincstelenül kerültem az utcára” – ne gazdag férjet válassz, hanem nagylelkűt
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
