A történelemkönyvek hasábjai tele vannak kiváló férfiak hőstetteivel, pedig szép számban akadtak nők is, akik kitartásukkal, szilárd értékrendjükkel vagy éppen elragadó személyiségükkel sokunkat inspirálhatnak. Öt olyan nő következik, akiknek története erőt adhat a mindennapokban – nőknek és férfiaknak egyaránt.
Kalkuttai Boldog Teréz
Kalkuttai Boldog Teréz, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Teréz anya, az irgalmasság és önfeláldozás szimbólumaként jelenik meg a legtöbbször, pedig ez a nő hatalmas dolgokat vitt véghez. Egy Albániában élő kisebbség, az aromán nemzetség tagjaként született, egyszerű, katolikus családba.
Nem sokkal az után, hogy apácának állt, rádöbbent, mennyi szegény ember él a világban, és úgy érezte, nem igazságos, hogy ő a kolostor védett falai között, békében élheti az életét, míg mások éheznek.
Bár hittérítési módszere miatt kritika is érte, annyi bizonyos, hogy fiatalasszonyként, saját erejéből alapította meg szerzetesrendjét, melyre a pápa áldását is megszerezte, halálakor pedig már 123 országban, 610 missziót működtetett. Kalkuttai Boldog Teréz mindenképpen kiváló példa arra, hogy egyetlen ember is képes jelentős változást hozni a világba.
Rosa Parks
Az afroamerikaik egyenlőségéért vívott harc élharcosának Martin Luther Kinget tartjuk, az események láncolatát azonban egy egyszerű, Montgomery-ben élő 42 éves nő, Rosa Parks indította el, aki nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér férfinak a buszon. Rosa Parks nem volt különösebben rebellis személyiség, de addig is kapcsolatban állt a feketék jogaiért harcoló mozgalmakkal.
1955. december 1-jén azonban pusztán azzal, hogy nemet mondott, és ülve maradt, minden idők legsikeresebb faji megkülönböztetés elleni mozgalmát indította el. Érdekesség, hogy szintén nők voltak azok, akik szót emeltek a védelmében: a Nők Politikai Tanácsa röpiratokban biztatta a feketéket, hogy a tárgyalás napján bojkottálják a buszokat. Bár aznap szakadt az eső, mégis több ezer dacos fekete gyalogolt inkább a munkahelyére, mintsem buszra szálljon.
A bojkott végül 381 napon át, a faji elkülönítésről szóló törvény eltörlésééig tartott. Évekkel később Rosa Parks azt mondta: mindenki azt hiszi, azért nem adta át a helyét, mert fáradt volt. Valójában azonban nem a munkába fáradt bele, hanem az örökös engedelmeskedésbe, és úgy érezte, egyszer és mindenkorra véget kell vetnie neki.
Marlene Dietrich
Marlene Dietrich 1901-ben, Berlinben született, szülei tisztes úrilánynak nevelték, és hegedűművésznek szánták. A lázadó és kissé csökönyös természetű Marlene azonban más utat választott magának, és jól is tette, hiszen kora egyik legmeghatározóbb színésznőjévé vált. A szabad szerelem híve volt, személyisége olyan férfiakat nyűgözött le, mint Hemingway vagy Franki Sinatra, de nem csinált belőle titkot, hogy a saját neméhez is vonzódik.
Az Amerikában élő Dietrich olyannyira népszerű volt, hogy a háború idején maga Hitler kérlelte: térjen haza, cserébe pazar szerepeket és busás gázsit kap. Dietrich azonban olyat tett, amihez kevesen lettek volna eléggé bátrak: nemet mondott Hitlernek, és kerek perec kijelentette, hogy a náci Németország neki nem hazája. 1992-ben bekövetkezett halála után saját kérésére Berlinben helyezték örök nyugalomra.
Coco Chanel
Coco Chanel Gabrielle-ként látta meg a napvilágot, egyszerű munkás család gyermekeként. Felnőttként azonban kisugárzása és bája módos férfiak szívét is megdobogtatta, Coco azonban nem érte be a kitartott szerető szerepével. Mivel megelégelte, hogy a női divatot akkoriban férfi tervezők diktálták, akkori szerelme anyagi segítségével kalapszalont nyitott Párizsban.
Fantasztikus, ösztönösen elegáns stílusának és vele született üzleti érzékének köszönhetően Chanel hamarosan a saját jogán lett híres és tehetős, neki köszönhetjük a kis fekete ruhákat, a Chanel kosztümöt és persze a Chanel N5-ös parfümöt, amit Ernest Beaux az ő megrendelésére készített. Bár soha nem tett lakatot a szájára – ezt bizonyítják az interneten tucatjával található, neki tulajdonított csípős idézetek – mindig elegáns maradt, így a modern, felszabadult nő szimbólumává vált.
Audrey Hepburn
Talán nincs is még egy nő a történelemben, aki annyira bájos és elbűvölő lett volna, mint Audrey Hepburn. A törékeny külső azonban szívós belsőt takart: a Brüsszelben született színésznő gyermekként megtapasztalta a háború borzalmait, és egészen fiatal korától kezdve dolgozott, hogy segítsen fenntartani édesanyjának szerény albérletüket. A nehézségek azonban egyáltalán nem tették keserűvé, elragadó megjelenése minden bizonnyal nagyban hozzájárult színészi sikereihez.
A hírnév azonban nem feledtette el Hepburnnel nehéz gyerekkorát: az ENSz Gyermeksegélyezési Alapítványának jószolgálati nagyköveteként több háborús vagy nehéz gazdasági helyzetben lévő országot is felkeresett, halála után pedig két fia gyermekeket segítő alapítványt hozott létre az emlékére.
