Sajnos az iskolai irodalmi órákon még mindig jóval kevesebb szó esik róluk, mint kiváló férfi pályatársaikról, pedig a női íróknak sem kell egy-két jó mondatért a szomszédba menniük. Ezek a könyvek nők tollából születtek, üzenetük pedig olyan fontos, súlyos vagy éppen szép, hogy minden nőnek – és férfinak – érdemes lenne elolvasnia őket.
Virginia Woolf: A világítótorony
Virginia Woolfot a 20.századi irodalom egyik vezető alakjaként tartják számon.
Kiváló érzékenységgel ír társadalmi problémákról, az egyén útkereséséről és a nőiségről is.
Egyik legsikeresebb regénye A világítótorony, melynek minden mondatát igazi írói mestermunkának tartják.
A regény középpontjában a Ramsay család áll és látogatásaik a Skócia északnyugati partja közelében található Skye szigetre, de a modern hagyományoknak megfelelően a történet maga csak másodlagos, és sokkal fontosabbak a szereplők gondolatai, észrevételei.
Összetettsége, szövevényessége miatt nem a legkönnyebben fogyasztható olvasmány, mégis érdemes rászánnod az időt, hiszen nem véletlenül választották többször is a 100 legjobb angol nyelvű regény közé.
Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz
Mindenki ismeri az életre keltett, összefércelt szörny alakját, ami mára a popkultúra része lett. Azt már kevesebben tudják, hogy Frankenstein nem a szörny, hanem az őt megalkotó tudós neve, azt pedig sajnos még kevesebben, hogy Shelley remekműve nem egyszerűen egy kísértethistória, hanem annál sokkal több.
Toni Morrison: Salamon-ének
Toni Morrison író, szerkesztő és egyetemi tanár nem véletlenül kapott irodalmi Nobel-díjat ezért a regényéért.
A történet főszereplője Macon Dead, az ő életét, illetve azon keresztül azt mutatja meg a regény, hogy milyen is volt feketének lenni a 20.századi Michiganben.
Kritikusai szerint a könyv egyik legnagyobb erőssége az az érzékeny pontosság, amivel az egyénnek az identitás, az elfogadás, de mindennél jobban a szeretet iránti vágyát képes ábrázolni.
Alice Walker: Bíborszín
Az 1982-es regény nem csak egy Pulitzer-díjat érdemelt ki, de egyes körökben hatalmas felháborodást is okozott a nyelvezete, a benne szereplő erőszak és vulgaritás miatt, de hát így szokott ez lenni, amikor valaki olyan érzékeny témákhoz nyúl, mint a szexuális identitás, a rasszizmus, a vallás és a szerelem – ráadásul mindezt az Egyesült Államok déli vidékein, az 1930-as években élő afroamerikai nők csoportján keresztül mutatja be.
A Bíborszín egyszerre sokkoló és erőteljes, a legújabb kiadásokon pedig Emma Watson ajánlása szerepel, ezzel is bizonyítva, hogy a kortárs feminista mozgalmak is fejet hajtanak nagysága előtt.
Szabó Magda: Régimódi történet
„Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék?” – így kezdi Szabó Magda az egyik legismertebb és legnépszerűbb regényét, amely végül nem csak az édesanyja, de családja történetét is elmeséli, gyönyörű példáját adva az anya és a gyermek közötti kapcsolatnak, az identitáskeresésnek és önmagunk megtalálásának.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!