Gyereket overálba hajtogatni minimum, hogy olimpiai szám kellene, hogy legyen. És akkor még nem is beszéltünk a téli fiókban lapító megtestesült gonoszról…
Teljesen fölösleges volt lezuhanyoznom
A gyerek téli öltöztetésének aranyszabálya, hogy nem, azaz NEM izzadhat meg a gyerek, soha, semmilyen körülmények között. Ezt egyrészt úgy lehet elérni, hogy amint ráadtam a sapkát is, kinyitom az ajtót, és ráállítom a küszöbre, míg én magamra rángatom a cipőmet. Másrészt úgy, hogy LEGFELJEBB egy cipővételnyi időt várunk. Én már teljes harci díszben kezdek neki a gyerek öltöztetésének, hogy ne kelljen arra várni, míg én is felveszem a kabátot, sálat, sapkát.
Aki próbált már egy állandóan mozgásban lévő, a sál feltekerése közben még a pöttyös labdáért a szobába visszaszaladó, megállás nélkül szövegelő és a saját tengelye körül percenként harmincnégyszer megpördülő gyereket felöltöztetni, az tudja, hogy ez még fürdőruhában is izzasztó feladat. Nemhogy téli cuccban, a fűtött lakásban. Úgyhogy miközben a kis kabát cipzárját próbálom beigazítani úgy, hogy ne nyomja véletlenül se az állát a sál fölött, csak nyugtázom a gerincem mentén végigkúszó izzadtságcseppet, meg hogy zuhanyozni ma reggel tiszta időpocsékolás volt. Csak reménykedem benne, hogy én sem kapok tüdőgyulladást gesztenyegyűjtés közben.