Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benA Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Az oroszlánok nyelve
Talán az egyik legismertebb legenda a Lánchíd kőoroszlánjaihoz, pontosabban nyelvükhöz kapcsolódik. A történet szerint a szobrok készítője, Marschalkó János megfeledkezett az oroszlánok nyelvéről, amit az avatáskor az élelmes pesti polgárok rögtön kiszúrtak, és addig gúnyolódtak rajta, míg Marschalkót hamarosan az öngyilkosságba hajszolták – a Lánchídról vetette le magát, így ő lett a híd első öngyilkosa.
A kétségtelenül színpadias, ám annál szomorúbb legendával kapcsolatban az a jó hírünk, hogy nem csak több sebből vérzik, de egyenesen nem igaz.
Egyrészt Marschalkó János nem lett öngyilkos, másrészt a kőoroszlánoknak van nyelve, de, mivel a valódi oroszlánok nyelve fekvőhelyzetben hátra húzódik, így ő is ilyennek formálta meg azt. Az oroszlánszobrok anatómiailag tehát nagyon is pontosak, az élcelődőknek az önérzetes művész pedig állítólag azt üzente:
„Nem vagyok én hentes, hogy a füstre való nagy nyelveket lógassam ki a barmok szájából.”
Hogy ezt valóban mondta, vagy nem mondta, nem tudjuk, de ez a változat már nekünk is sokkal jobban tetszik.
A kétségtelenül színpadias, ám annál szomorúbb legendával kapcsolatban az a jó hírünk, hogy nem csak több sebből vérzik, de egyenesen nem igaz.
Egyrészt Marschalkó János nem lett öngyilkos, másrészt a kőoroszlánoknak van nyelve, de, mivel a valódi oroszlánok nyelve fekvőhelyzetben hátra húzódik, így ő is ilyennek formálta meg azt. Az oroszlánszobrok anatómiailag tehát nagyon is pontosak, az élcelődőknek az önérzetes művész pedig állítólag azt üzente:
„Nem vagyok én hentes, hogy a füstre való nagy nyelveket lógassam ki a barmok szájából.”
Hogy ezt valóban mondta, vagy nem mondta, nem tudjuk, de ez a változat már nekünk is sokkal jobban tetszik.
A New York kávéház kulcsa
A New York kávéház a pesti irodalmi élet egyik legfontosabb színhelye, a legenda szerint pedig megnyitásakor a tulajdonosok és a törzsvendégek együtt mentek ki a Dunához, ahol maga Molnár Ferenc hajította be a kulcsot, hogy a kávézó soha ne zárjon be.
A We Love Budapest azzal cáfolja a legendát, hogy a kávézó megnyitásakor, 1878. január 12-én Molnár Ferenc még a Lónyay utcai Református Gimnázium 16 éves tanulója volt – egészen pontosan, hiszen január 12. a születésnapja is. Ha volt is kulcsdobálás, az legfeljebb az 1927-es újranyitáskor történhetett.
Ezt alátámasztja az is, hogy egy elsőként megnyíló kávéháznak még nem igen van törzsközönsége, az újranyitásra azonban előkerülhettek régi vendégek, és köztük talán Molnár Ferenc is. De hogy a kávézó kulcsa tényleg a folyó mélyén hever-e, azt csak a vén Duna tudja ma már.
A We Love Budapest azzal cáfolja a legendát, hogy a kávézó megnyitásakor, 1878. január 12-én Molnár Ferenc még a Lónyay utcai Református Gimnázium 16 éves tanulója volt – egészen pontosan, hiszen január 12. a születésnapja is. Ha volt is kulcsdobálás, az legfeljebb az 1927-es újranyitáskor történhetett.
Ezt alátámasztja az is, hogy egy elsőként megnyíló kávéháznak még nem igen van törzsközönsége, az újranyitásra azonban előkerülhettek régi vendégek, és köztük talán Molnár Ferenc is. De hogy a kávézó kulcsa tényleg a folyó mélyén hever-e, azt csak a vén Duna tudja ma már.
Olvass még a témában
Okosabb vagy, mint egy természettudományi múzeum idegenvezetője? Teszteld a tudásodat!
Nemcsak Sherlock húga – 5 életlecke, amit Enola Holmes taníthat nekünk
„Belájkolsz egy posztot stalkolás közben” – Kínos szituációk a mindennapokban
Elegünk lesz valaha az AI-hazugságokból? Vagy már soha nem lesz zavaró, hogy nincs a tartalom mögött emberi jelenlét?
Fűszag a villamoson
A modernebb városi legendák közé tartozik, hogy állítólag bizonyos villamosokon – a legtöbbször a 47-es, 49-es és 2-es járatot említik – igen gyakran fű szagát érzik az utasok. Több fórumon és kommentben is írnak erről sokan, még 2013-ban az Urban Legends próbált utánajárni a dolognak.
Marinov Iván nyomozása alapján az internetes elméletek többsége vagy valamilyen tisztítószerre, kenőanyagra gondol lehetséges szagforrásként, vagy az utasokra vagy a villamosvezetőre gyanakszik a fűszag forrásaként, és persze olyan egészen vakmerő összeesküvés-elméletek is vannak, melyek szerint ezeket a járatokat egyenesen drogcsempészésre használják.
A Helyi Téma még 2012-ben megkérdezte a dologról a BKV-t, akik azt a választ adták, hogy „a 47-es villamos vonalán közlekedő Ganz csuklós járművek karbantartásához semmilyen kenderolaj-származékot nem használnak“, a megoldáshoz pedig azóta sem került igazán közelebb senki.
Marinov Iván nyomozása alapján az internetes elméletek többsége vagy valamilyen tisztítószerre, kenőanyagra gondol lehetséges szagforrásként, vagy az utasokra vagy a villamosvezetőre gyanakszik a fűszag forrásaként, és persze olyan egészen vakmerő összeesküvés-elméletek is vannak, melyek szerint ezeket a járatokat egyenesen drogcsempészésre használják.
A Helyi Téma még 2012-ben megkérdezte a dologról a BKV-t, akik azt a választ adták, hogy „a 47-es villamos vonalán közlekedő Ganz csuklós járművek karbantartásához semmilyen kenderolaj-származékot nem használnak“, a megoldáshoz pedig azóta sem került igazán közelebb senki.
A cikk folytatódik, lapozz!
