Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benA Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Mátyás király fája
A Normafa népszerű kirándulóhely, de kevesen tudják, hogy valóban egy egykor itt álló bükkről kapta a nevét – egy fáról, ami a legenda szerint Mátyás király születésekor sarjadt.
A hatalmasra nőtt fa az évek során több villámcsapást is elszenvedett, de az 1800-as években a pest-budai ifjúság körében is divattá vált, hogy a szerelmesek eljegyzésük alkalmából belekarcolják törzsébe nevük kezdőbetűjét.
Érdekesség, hogy a sokáig Viharbükknek nevezett fa akkor kapta a Norma nevet, amikor 1840-ben itt énekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját Schodelné Klein Rozália, Európa szerte híres énekesnőnk.
A faóriás végül 1927. június 19-én, egy vasárnap délelőttön dőlt ki, ám legendás sorsa ezzel nem ért véget. Ami megmaradt belőle, azt állítólag a Fővárosi Múzeum munkatársai szállították le óvatosan a hegyről, majd a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészkő konzerválja.
Időközben azonban állítólag megfeledkeztek róla, a mészkő pedig elválaszthatatlanul a vízesés falához kötötte az oda támasztott törzset, azóta is ott lehet látni – írja a szeretlekmagyarország.hu.
A hatalmasra nőtt fa az évek során több villámcsapást is elszenvedett, de az 1800-as években a pest-budai ifjúság körében is divattá vált, hogy a szerelmesek eljegyzésük alkalmából belekarcolják törzsébe nevük kezdőbetűjét.
Érdekesség, hogy a sokáig Viharbükknek nevezett fa akkor kapta a Norma nevet, amikor 1840-ben itt énekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját Schodelné Klein Rozália, Európa szerte híres énekesnőnk.
A faóriás végül 1927. június 19-én, egy vasárnap délelőttön dőlt ki, ám legendás sorsa ezzel nem ért véget. Ami megmaradt belőle, azt állítólag a Fővárosi Múzeum munkatársai szállították le óvatosan a hegyről, majd a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészkő konzerválja.
Időközben azonban állítólag megfeledkeztek róla, a mészkő pedig elválaszthatatlanul a vízesés falához kötötte az oda támasztott törzset, azóta is ott lehet látni – írja a szeretlekmagyarország.hu.
Zsiráftetem nyugszik az Állatkert sétánya alatt
2012-ben egy, az Állatkertben található sétány felújításakor a munkagépek hatalmas csontokat fordítottak ki a földből. A szakértők gyorsan megállapították, hogy egy zsiráf lábának csontjairól van szó.
A többi csont nem került elő, mert a felújítás során csak egy kis részt ástak fel, így szinte bizonyos, hogy a Nagy-tó szomszédságában található, a Japánkert sarkától a pingvinek felé vezető sétány alatt alig egy méterrel ma is egy zsiráf csontjai nyugszanak – bár mindezt persze bizonyítani senki sem tudja, hiszen a maradványokról mindenki csak találgat.
Az akkori beszámolók szerint az Állatkert legrégebbi dolgozói sem tudtak róla, hogy egy zsiráf van itt elhantolva, bár meg nem lepődött senki, tudvalevő ugyanis, hogy Budapest ostromakor a rengeteg elhullott állat jó részét – jobb híján – az Állatkertben sokszor a bombatalálatok kráterében hantolták el.
1944-ben az Állatkertben két zsiráf, Szid és Szahib lakott, mindketten 1944. szeptember 13-ról 14-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka pusztultak el, amikor a Zsiráfház találatot kapott. A nagyon is valószínű legenda szerint valamelyik állat maradványai ma is az Állatkert földjében vannak.
A többi csont nem került elő, mert a felújítás során csak egy kis részt ástak fel, így szinte bizonyos, hogy a Nagy-tó szomszédságában található, a Japánkert sarkától a pingvinek felé vezető sétány alatt alig egy méterrel ma is egy zsiráf csontjai nyugszanak – bár mindezt persze bizonyítani senki sem tudja, hiszen a maradványokról mindenki csak találgat.
Az akkori beszámolók szerint az Állatkert legrégebbi dolgozói sem tudtak róla, hogy egy zsiráf van itt elhantolva, bár meg nem lepődött senki, tudvalevő ugyanis, hogy Budapest ostromakor a rengeteg elhullott állat jó részét – jobb híján – az Állatkertben sokszor a bombatalálatok kráterében hantolták el.
1944-ben az Állatkertben két zsiráf, Szid és Szahib lakott, mindketten 1944. szeptember 13-ról 14-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka pusztultak el, amikor a Zsiráfház találatot kapott. A nagyon is valószínű legenda szerint valamelyik állat maradványai ma is az Állatkert földjében vannak.
Olvass még a témában
Mintha mindenki hajszálnyira lenne a robbanástól – Hogyan kezeljük a mindennapi feszültséget és agressziót?
Elegünk lesz valaha az AI-hazugságokból? Vagy már soha nem lesz zavaró, hogy nincs a tartalom mögött emberi jelenlét?
Bakancslistás kerti partik: 10+1 tematikus ötlet, amit imádni fogsz
