James Gallagher, a BBC egészségügyi és tudományos tudósítója szerint a kutatóknak a víruson kell tartani a szemüket, de nem feltétlenül nagy a baj.
A tüskefehérje mutációi kérdéseket vetnek fel a vakcinával kapcsolatban, mivel a három vezető oltóanyag – Pfizer, Moderna és Oxford – mind arra oktatja az immunrendszert, hogy ezt a tüskét támadja meg. A test azonban megtanulja támadni a tüske több részét. Éppen ezért az egészségügyi tisztviselők továbbra is meg vannak győződve arról, hogy a vakcina működni fog ezzel a változattal szemben is.
Mit hozhat a jövő?
A koronavírus egy olyan vírus, amely az állatokban fejlődött ki, és körülbelül egy évvel ezelőtt ugrott át az emberekre. Azóta havonta körülbelül két mutáción megy keresztül. Ha ma mintát veszünk valakitől, és az összehasonlítjuk a Wuhanból származó első vírusokkal, akkor körülbelül 25 mutáció választja el őket egymástól. A koronavírus még mindig a mutációk különböző kombinációit próbálgatja, hogy megtalálja a leghatékonyabb fertőzési módot.
Korábban láttuk már, hogy ez megtörtént: egy másik változat (G614) megjelenését és globális dominanciáját sokan úgy értékelik, mint a bizonyítékot arra, hogy a vírus egyre fertőzőképesebb lesz.
De hamarosan a tömeges oltás másfajta nyomást fog gyakorolni a vírusra, mert meg kell változtatni annak érdekében, hogy megfertőzze az immunizált embereket. Ha ez ösztönzi a vírus evolúcióját, előfordulhat, hogy rendszeresen frissítenünk kell majd az oltásokat, ahogyan az influenza esetében is.